A Chilében megrendezett 1962-es világbajnokságot úgy nyerte meg Brazília, hogy első számú csillaga, Pelé a második csoportmeccsén megsérült, és a hátralévő találkozókon Amarildo helyettesítette. Nem is rosszul. Tovább

A Svédországban megrendezett 1958-as világbajnokság egy tizenhét esztendős brazil srácról, Edson Arantes do Nascimentoról szólt, akit Pelé néven ismert meg a futballvilág. A négy éve döntős magyar válogatott nem jutott tovább a csoportkörből, és csak tizedik lett, ami a magyarok addigi legrosszabb vb-eredményeként vonult be a futballtörténelembe. Tovább

A Svájcban megrendezett 1954-es világbajnokság a legnagyobb esélyesként vágott neki a magyar válogatott. A döntőig minden jól haladt, ott azonban az NSZK együttese – kétgólos hátrányból fordítva – 3:2-re verte az Aranycsapatot. A (nyugat)németeknek berni csoda (Wunder von Bern), nekünk azóta is a legrosszabb rémálom. Tovább

Történelmi sikert ért el a női kardválogatott a kairói vívó világbajnokságon. A Battai Sugár, Katona Renáta, Pusztai Liza, Szűcs Luca összeállítású négyes aranyérmes lett Egyiptomban. Tovább

A második világháború miatt 1938 után két világbajnokság maradt el. A fegyverropogás elnémulása után a nemzetközi szövetség szinte azonnal kiadta a jelszót: a negyedik vb-t mihamarabb meg kell tartani. A jogot az egyedüliként kandidáló Brazília nyerte el, és a tornára végül 1950-ben került sor. Tovább

Az Olaszországban megrendezett 1934-es világbajnokságon újabb házigazda, ezúttal az olasz válogatott diadalmaskodott. Tovább

Eleinte (további öt kandidáló mellett) még Magyarország is versengett az első labdarúgó-világbajnokság rendezési jogáért, amelyet végül Uruguay kaparintott meg alig több mint egy évvel a vb rajtja előtt, 1929 májusában. Tovább

A katari labdarúgó világbajnokság sok szempontból formabontó lesz, de egy tekintetben már most világcsúcstartó. Ennyi botrány ugyanis még sosem kísért egyetlen rendezést sem. Tovább