Volt Téglaégető, illetve Major utca is, de leghosszabb ideig a Sándor nevet viselte Palotanegyed ikonikus köztere. Előbb Habsburg-Lotaringiai Sándor Lipót után a Főherceg Sándorként volt ismeretes, később az egykoron itt élt novellaíró Bródy Sándor után kapta nevét. Tovább

Stróbl Alajos alkotta a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében lévő Arany János-szoborcsoportot, valamint a Rókus kórház előtt álló Semmelweis-szobrot is, továbbá ő mentette meg a Kálvária téri barokk kálváriát is, amely egykori műhelyében, az Epreskertben lelt új otthonra. Stróbl emlékét utca is őrzi a Százados negyedben. Tovább

II. Rákóczi Ferencről nevezték el a kerület egyik legjelentősebb terét és sugárútját is. A Rákóczi tér 1871-ben kapta mai elnevezését, míg a Rákóczi út, a fejedelem 1906-ban történt magyarországi újratemetése óta viseli a kurucvezér nevét. Tovább

Az 1849-es aradi csata hőséről, Asztalos Sándorról nevezeték a Százados negyed vasúti síneket határoló utcáját, amely a magyar labdarúgás bölcsőjének számító egykori Pékerdőt szelte ketté. Tovább

Az eredetileg Déry Mihály lelkészről elnevezett utca az évtizedek során szakaszonként épült ki. A XX. század derekán átkeresztelték, s Déri Miksa feltaláló nevét kapta. Az utca felújítása már évek óta esedékes, azonban a baloldali városvezetés folyamatosan elodázza. Tovább

Százötvenöt évvel ezelőtt, 1866. június 18-án született Korányi Sándor, az orvostudomány elismert alakja, aki a vesebetegségek széleskörű diagnosztizálásán túl számos belgyógyászati területen végzett kutatómunkát. Majd’ három évtizeden keresztül vezette a Klinikákon működő belgyógyászati klinikát, amely már 75 éve a róla elnevezett utcára nyílik. Tovább

A Szigony utca látképében benne van az egész története: ha végig sétálunk rajta, éppúgy találunk itt régi bérházakat, felhőkig nyúló betonrengeteget és modern irodaépületeket is. Miliője filmesek fantáziáját ragadta meg: itt játszódott Szomjas György kultikus mozija, a Roncsfilm is. Tovább

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a Palotanegyedben, a Rákóczi út és a Kőfaragó utca között húzódó Gyulai Pál utca történetének és névadójának eredtünk a nyomába. Gyulai Pál irodalmi munkássága szerteágazó volt: kiadványokat és újságokat szerkesztett, verseket, könyveket, kritikákat írt, tanított, és irodalmi társaságot elnökölt, valamint tagja és jegyzője volt a főrendiháznak. A magyar irodalom kiemelkedő alakja életének meghatározó részét a Palotanegyedben töltötte, sokáig a Főherceg Sándor (ma Bródy Sándor) utcában élt és alkotott. Tovább

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a Tisztviselőtelep fő utcája, a Vajda Péter utca történetének és névadójának eredtünk a nyomába. Vajda Péter írásai Petőfi Sándorra is nagy hatással voltak. A költőt még fiatalon a diáklázadásokban való központi szerepéért tanácsolták el az orvosi pályáról 1831-ben, ekkor fordult az irodalom felé. Újságot szerkesztett, verseket írt, később tanár lett, ahol értekezései szintén szemet szúrtak a cenzoroknak. Tragikusan korán, 38 évesen hagyta itt a földi világot. Tovább

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a Csokonai és a Luther utca között húzódó Bezerédj utca történetének és névadójának eredtünk a nyomába. Egyes források szerint Istvánról, mások szerint Imréről kapta a nevét, de van, ahol úgy tartják a Bezerédj családról nevezték el a Népszínház negyed eme kis utcáját. Mi pedig ez utóbbi mellett tesszük le a voksunkat, hiszen ebben minden családtag benne van. Tovább