A séta nem is kezdődhetett volna máshol, mint a József és Tolnai Lajos utca találkozásánál, a Mindszenty József téren a bíboros szobránál. Itt megtudhattuk, hogy a XIX század első felében Conti Lipót birtoka volt a terület, akiről a felparcellázást követően egy utcát is elneveztek.
Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc
Az évszázad végén itt épült fel a Magyar Királyi Hadbíróság és Fogda, ahol az első világháború végén a katonaszökevényeket őrizték, majd női börtön lett, a második világháború végén a nyilasok használták, majd egy időre a szovjetek vették birtokba hasonló célokkal. Végül átadták az Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának, közismertebb nevén az ÁVO-nak, amely az Andrássy út 60. után a– politikai foglyok – egyik leghírhedtebb börtönévé tette. Számos egyházi és polgári személy raboskodott itt: Wittner Máriától Kádár Jánoson és Kétly Annán keresztül Rajk Lászlóig. Legismertebb foglya Mindszenty József bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása, akit öt éven keresztül sanyargattak az épület falai között.
Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc
A séta vezetője rávilágított, hogy a Mindszenty tér felőli épületszárny azért tér el jelentősen a Tolnai utcai traktustól mert az a szakasz a második világháború során megsérült és el kellett bontani. A szovjetek ideiglenesen egy fallal zárták le a tátongó lyukat, és csak a hatvanas években húztak oda ismét egy épületrészt. Megtudtuk: Rákosi azért táplált személyes gyűlöletet a bíborossal szemben, mert a kor utolsó szabad választásán, az 1945-ös voksoláson a Mindszenty által kiötlött egyházi felhívásnak tulajdonította a kommunisták vereségét.
Fotó: Hírnyolc
Személyesen kért engedélyt Mindszenty letartóztatására, ami 10 napos előkészítést követően 1948. december 26-án került sor. A válogatott kínzásokkal kicsikart beismerő vallomás megszerzése után Mindszentyt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. A halálbüntetést vélhetően azért kerülte el, mert a kommunisták attól tartottak, hogy ezzel ők maguk csinálnak mártírt a bíborosból.
Fotó: Hírnyolc
A Conti utcai börtönbe 1949. szeptember 27-én szállították át. A séta során megtekinthettük az egykori vetkőztetőt, ahol Mindszentyt az Andrássy útról már ismert verőlegények fogadták, ezzel is fokozva a lelki terrorizálást. A Mindszenty Alapítvány hosszas kutatómunkával – a bíboros és az egykori elítéltek emlékiratai tanulmányozását követően – több olyan cellára is rálelt, ahol feltételezhetően a bíborost is őrizték, s egy-egy állomáson emlékhelyet alakított ki: a pincében például feltárták az egykori fürdetőt, ahol a falon lévő golyónyom arra enged következtetni, hogy ott kivégzéseket is tarthattak.
Fotó: Hírnyolc
A sétálóudvaron egykori rabok képei láthatók ott, ahol a bíboros egy rövid időre feltekinthetett az égre, amikor engedélyezték neki a sétát. Az első emeleti sarokcellában priccs, és egy csajka szemlélteti a puritán berendezést. A bíboros innen láthatta ahogyan az udvaron bitófát ácsolnak, s imádkozott a halálba kísértek lelki üdvéért. A sors fintora, hogy éppen egy ilyen bitófán végezte Rajk László is, az ÁVÓ felett álló Belügyminisztériumot vezette 1948. augusztusáig.
Fotó: Hírnyolc
Mindszenty 1954. május 13-áig raboskodott a Conti utcai börtönben, amelyet 44 kilóra lefogyva, betegen hagyott el. A külpolitikai nyomásnak engedve rabkórházba szállították, majd háziőrizetben volt Püspökszentlászlón és Felsőpetényben.
