Ma Magyarországon 341 ezer egyszülős család él, köztük legalább 24 ezren vannak, akik sérült gyereket nevelnek – hangzott el a konferencián, amely elsőként vállalta, hogy ezt a társadalom számára nehéz témát boncolgatja, hívja fel a figyelmet erre az élethelyzetre.

Állami intézkedések sora segíti az fogyatékos gyerekeket nevelőket

Fülöp Attila ismertette a fogyatékos gyereket nevelőket segítő állami intézkedéseket: idén is emelkedett a gyermekek otthongondozási díja (gyod), a fogyatékosok nappali intézményrendszerét már a három éven felüli gyerekek is igénybe tudják venni, folyamatosan fejlesztik a fogyatékossággal élők szállítását támogató szolgálatokat, a nagy, elzárt intézmények kiváltására a családi házakban megvalósuló támogatott lakhatást segítik. Két éve elérhető már a család- és gyermekjóléti központokban fogyatékosságügyi tanácsadó, aki kifejezetten fogyatékossággal élő családokat segíti olyan információkkal, amelyek a gyerek nevelését, gondozását, a mindennapi élet szervezését segítik – közölte az államtitkár.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Az államtitkár beszámolt továbbá az otthonsegítés modellprogramról, amelynek köszönhetően felkészített szakember tud néhány órán át vigyázni a gyerekre az otthonában így tehermentesítve valamelyest a szülőket. – Ha az ország megkapja a neki járó uniós forrásokat, akkor szeretnék a nappali intézményrendszer nyitvatartását meghosszabbítani, hogy délután és hétvégén is elérhető legyen – ismertette a további terveket Fülöp Attila.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Otthonteremtés, az anyagi terhek mérséklése, a munka és magánélet közötti egyensúly

– Egyedülálló szülőnek lenni nem tragédia, hanem állapot – idézte Nagy-Vargha Zsófia, fiatalokért felelős helyettes államtitkár Nagy Annát, az Egyszülős Központ vezetőjét. Mint mondta: az ő helyzetük azért is sokszorosan nehéz, mert az ő feladatuk ugyanannyi, csak ezzel egyedül kell megbirkózni. A családokért, köztük az egyszülősökért folytatott munka során szakterületük három fontos célkitűzést határozott meg – emelte ki a helyettes államtitkár, aki szerint ezek célja, hogy olyan erős támogatást, hálót biztosítson, ami lehetőleg minden élethelyzetre megoldást kínál.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Nagy-Vargha Zsófia első pillérként az otthonteremtés támogatását hangsúlyozta. A CSOK januárig tartó konstrukciója 23 ezer gyermekét egyedül nevelő szülő otthonteremtését támogatta, a falusi CSOK pedig továbbra is rendelkezésre áll. Az egyszülős családok anyagi terheinek mérséklésére olyan adószabályokat vezetett be a kormány, amely több pénzt hagynak a szülőknél – folytatta – és ez a családpolitika második pillére. A gyermeküket egyedül nevelők töblettámogatásáról a kiemelt családi pótlékot, valamint a 2022-ben több mint duplájára emelkedett árvaellátást emlegette. Az egyszülősök helyzetét szerinte könnyítheti, hogy a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése kedvezőbbé, a tartásdíj megállapításával kapcsolatos perek pedig gyorsabbá és hatékonyabbá váltak – sorolta Nagy-Vargha Zsófia, aki harmadik támpontként a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését jelölte meg. Ennek értelében például növekedett a bölcsődei férőhelyek száma – mondta el a helyettes államtitkár.

Szorongás, elszigetelődés, magány

Nagy Anna ismertette a legfrissebb népszámlálás ide vonatkozó adatait.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Mint mondta: az egyszülős családok körében magasabb azok aránya, akik sérült gyereket nevelnek, mint a kétszülősöknél. Ezekben a családokban a 24 év alatti gyerekek 32 százaléka autista, 19 százaléka mozgáskorlátozott, 17 százaléka pedig értelmi fogyatékos. Felhívta a figyelmet, hogy a sérült gyermeket nevelők munkaerőpiaci helyzete nagyon nehéz, mivel sokszor nem tud dolgozni a szülő, ha a gyerek folyamatos gondoskodásra szorul, így a 24 év alatti gyereket nevelőknek csak 36 százaléka dolgozik.

A társszervező Találj Magadra Egyesület részéről Láng Edina elnök arról beszélt, hogy végeztek egy felmérést is.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Ebben arra a kérdésre, hogy milyen problémákkal szembesül a sérült gyermekét egyedül nevelő szülő, a legtöbben az anyagi nehézségeket említették, a jövőtől való szorongást, hogy mi lesz a gyermekükkel, ha már nem tudnak róla gondoskodni. Sokan említették továbbá a meg nem értettséget, a magányt és az elszigetelődést.