Mint a Covid elleni küzdelem egyik kiemelt szereplője hogyan látja, mi a helyzet most, illetve mit várhatunk ősszel a járványtól?

A négy orvosképző egyetem közösen működteti a Klinikai Járványelemző Munkacsoportot, melynek vezetőjeként azt látom, hogy a vidéki és a fővárosi klinikákon jelenleg stagnál vagy csökkenőben van a koronavírusos fekvőbetegek száma. Augusztus elején a Semmelweis Egyetem osztályain például 110 beteg feküdt benn, míg 4-5 beteget kezeltünk az intenzíven, most 40 koronavírusos fekvőbetegünk van és csak 1 páciensünk szorul intenzíves ellátásra. Mivel a Semmelweis Egyetem az ország legnagyobb COVID-ellátó intézménye, ezért mondhatjuk, hogy ez egy nagyon kedvező adat. A négy hazai orvosképző adataiból tehát arra következtethetünk, hogy lecsengőben van az augusztus elején tapasztalt kisebb emelkedés. Most azt látjuk, hogy az omikron és annak különböző variánsai okozzák a legtöbb megbetegedést és jellemzően egy közönséges vírusfertőzés tüneteit mutatják: fiataloknál a felső légúti megbetegedések jellemzők, az idősebbeknél viszont a krónikus alapbetegség súlyosbodását idézik elő. Ami viszont furcsa, hogy a vírus egyelőre nem követi a szezonalitást. Ugyanakkor, ha száz évvel korábbra tekintünk vissza, pl. a spanyolnátha esetében azt láthatjuk, hogy a betegség jelentkezését követő két évben – különböző intenzitással, de – szinte folyamatosan jelen volt a vírus, utána „szelídült meg”. A járványügyi szakemberek most arra számítanak, hogy amikor kialakul a kellő védettség, akkor fel fog venni egy szezonalitást, és elhelyezkedik valahol a felső légúti megbetegedések között. Ősszel továbbra is az omikron valamely variánsa fog előidézni eseteket. Hogy mennyit, azt nem fogjuk tudni megmondani, mert az enyhébb lefolyás miatt az emberek otthon tesztelik magukat és várhatóan kevesebben szorulnak majd kórházi kezelésre.

Fotó: semmelweis.hu

Sokan úgy fertőződnek meg, hogy korábban már átestek a betegségen, vagy akár 3-4 oltást is kaptak. Hányszor lehetünk covidosak, hány oltás kellhet még?

Évente egyszer- kétszer el lehet kapni, az esetek többségében azonban a szervezet mélyebb rétegeibe pl. tüdő, vese, stb. igazából már nem tud betörni a vírus. A súlyos kórképek helyett jellemzően felső légúti betegséget okoz, megrekedve a nyálkahártya szintjén. Kivételt képeznek azok a személyek, akik nincsenek beoltva. Ezért mondjuk azt, hogy alap a két oltás, amihez kb. fél év múltán szükség van egy emlékeztető oltásra is. Immunizálásnak számít azonban az is, ha valaki megbetegedett. A krónikus betegségben szenvedőknek azonban érdemes a negyedik vagy ötödik oltást is felvenni.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Számos mutációja van már a vírusnak, tartogathat további meglepetéseket az emberiségnek ez a betegség?

Biztosat nem tudhatunk, de a járványok történelme azt mutatja, hogy megjelenésük után ezek a légúti betegségek nagy virulenciával sok embert fertőznek meg, utána lelassulnak és kevésbé okoznak súlyos tüneteket. Most úgy láttuk, hogy a COVID-19 esetében a virulencia megnőtt, de szerencsére ezzel egyidőben a súlyos betegséget okozó képessége lecsökkent, illetve a lakosság is felvértezte magát az oltással, és így az átfertőzöttséggel együtt már kiegyenlítődött a küzdelem.

A Semmelweis Egyetem milyen eredményeket ért el eddig a koronavírus elleni küzdelemben? Mire a legbüszkébbek?

Amikor elindult a járvány első hulláma a Semmelweis Egyetemen volt az első beteg. Átszerveztük az egyetemet, így működőképesek maradtunk. Az országban az elsők között álltunk át digitális oktatásra, és elsők között léptünk vissza a személyes részvétellel megvalósuló gyakorlatokra, hiszen az orvos- és egészségtudományi képzés gyakorlat alapú, megfelelő védőfelszerelés mellett biztosítottuk a képzést a hallgatóinknak, majd, amikor eljutottunk oda, széleskörben oltottunk.

Fotó: Varga György / MTI

A Semmelweisen az országban az elsők között kezdődött meg 2020. december 26-án a koronavírus elleni védőoltások beadása. Kezdetben a kormányzat által elrendelt kórházak és egészségügyi ellátók munkatársainak oltását végezte az intézmény. 2021. január 7-én kezdődött meg a szociális intézmények és idősotthonok lakóinak és dolgozóinak a vakcinációja, amely a fővárosban – és így a VIII. kerületben is – a Semmelweis Egyetem feladata volt. 2021. február 4. óta folyik a családorvosok által beutalt oltásra jogosultak vakcinációja is, 2021. március 27-től pedig itt indult el először a várandósok és szoptató édesanyák oltása. 2021. június 14. óta zajlik a 12-17 évesek, december 15-től pedig az 5-11 év közötti gyermekek oltása az egyetemen. Eddig 537 ezer vakcinát adtunk be. A betegellátás tekintetében pedig a legnagyobb ellátók voltunk. A járvány csúcspontján egyszerre 700 beteg feküdt az egyetem klinikáin, koronavírussal összefüggésben, 120 pedig az intenzív osztályon. A járvány kitörése óra csak Józsefvárosból 883 covidos fekvőbeteget és 866 járóbeteget kezeltünk. Minden szinten helyt kellett állni. Úgy működtünk, mint egy gyógyító egyetem, ahol az oktatók és a hallgatók egyaránt részt vettek a tesztelésben, a betegellátásban és az oltásban. Emellett pedig zavartalanul működött az oktatás is.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A tavalyi évben a Semmelweis Egyetem is átment a felsőoktatási modellváltáson? Bevált a módszer? Milyen előnyei és esetleges hátrányai vannak az új működési modellnek?

A modellváltás után a rektoroknak nehezebb dolga van. Nagyobb a felelősség, de több a lehetőség is, rugalmasabb, az állami egyetemek kötöttségeitől mentesebb működést lehet fenntartani.

Milyen fejlesztések történtek a közelmúltban és milyen beruházásokat terveznek a jövőben Józsefvárosban?

Az energiaválság és a háború most nem tesz jót a beruházásoknak, de bízunk benne, hogy kis késéssel mindegyik el tud indulni. Vannak folyamatban lévő fejlesztéseink: szépítettük a Corvin negyednél lévő belső klinikai tömbünk főépületét, illetve a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, valamint a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika Baross utcai részlegének felújítása is soron van. Remélhetőleg nemsokára megvalósul az anyasági központ. Jelenleg is zajlik a Szent Rókus Klinikai Tömb felújítása, ami modern betegellátó központtá alakul egy kis sportegészségügyi központtal kiegészülve. Emellett voltak eszközbeszerzéseink: például a Da Vinci Xi robotsebészeti eszközzel már több mint ötven műtétet végeztünk, és a világ legmodernebb CT-je is a Józsefvárosba került, amely forradalmasíthatja a szív- és érgyógyászatot, valamint az onkológiai diagnosztikát.

Fotó: Kovács Attila / Semmelweis.hu

A fotonszámláló detektorral rendelkező berendezés sokkal részletgazdagabb képet mutat, így korai szakaszban felismerhetőek az elváltozások. A közelmúlt beruházásai közül kiemelném az Egészségtudományi Kar új épületét: több mint 4500 négyzetméteres, ötemeletes épülettel bővült márciusban a Szentkirályi utca felől az Egészségtudományi Kar. A jelenlegi legkomplexebb fejlesztésünk a józsefvárosi Science Park, ami az egyetem harmadik lábát, a kutatást és az ahhoz kapcsolódó innovációt szolgálja majd.

Indulhat a józsefvárosi tudományos park tervezése

Ezt egy tudásközpontként kívánjuk működtetni, ott kap helyet az egészségügyi adatok tárháza. Európai Uniós forrásból szeretnénk megvalósítani, az előkészítő munkálatok már folyamatban vannak, az építkezés pedig várhatóan 2023-ban kezdődhet el.