A keleti egyház már 380-ban megtartotta mindenszentek ünnepét, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel – közölte az Magyar Katolikus Püspöki Kamara (MKPK).

III. Gergely pápa (731-741) bővítette az ünneplendők körét: „a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep. November 2-án, halottak napján a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, különösképpen „a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről”.

Az egyház a „testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga hagyományai szerint tesz eleget”. Az egyház kezdettől imádkozik az elhunytakért. Az MKPK felidézte: (Szent) Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy mindenszentek ünnepét követően az összes elhunyt emberről is megemlékezzenek. A halottak napját először 998-ban tartották meg, majd a 11. században a clunyi bencés szerzetesek hatására széles körben elterjedt az ünnep. Az egyház az ünnepen „bizalommal kér” kegyelmet Istentől az elhunytaknak – áll a közleményben.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mindenszentek napján, vasárnap este a budapesti Szent István-bazilikában misézik, hétfőn, halottak napján este a józsefvárosi Szent József-templomban mutat be szentmisét és imádkozik a koronavírus-járványban elhunytak lelki üdvéért és a betegek gyógyulásáért.

Forrás: MKPK/MTI