A kormány a veszélyhelyzetben – a törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezt a jogkörét – szükséges és arányos mértékben – a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja – áll most elfogadott jogszabályban.

  • Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az alaptörvény vonatkozó bekezdése szerinti rendeleteinek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa. A Ház a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően ezt a felhatalmazását visszavonhatja.
  • Kimondták azt is, a kormány a veszélyhelyzet-elhárítás érdekében hozott intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást ad az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.
  • A törvény rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és főtitkára gondoskodik az Ab veszélyhelyzetben történő folyamatos működéséről. Az Alkotmánybíróság teljes ülése elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható.
  • Választásokkal kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz a jogszabály: így például azt, hogy a helyi vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés a veszélyhelyzet megszűnése utáni naptól hatályos. A veszélyhelyzet alatt időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell kitűzni.
  • A veszélyhelyzet megszűnéséig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak.
  • Kiegészül a büntető törvénykönyv (Btk.) is a járványügyi védekezés akadályozásával, valamint a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozással. A Btk. kimondja ezentúl, hogy aki a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának, vagy terjedésének megakadályozása érdekében elrendelt, illetve a járvány idején elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csoportos elkövetésnél 1-5 évig, halált okozó bűncselekmény esetén pedig 2-8 évig terjedő szabadságvesztés a büntetés. Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, az 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az pedig, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt, vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, meghiúsítására, 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény a kihirdetése utáni napon lép hatályba. A jogszabály hatályvesztéséről pedig a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt. Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit 137 igen szavazattal 53 nem ellenében – sürgősséggel – szavazta meg az Országgyűlés.

Kocsis Máté: összefogásra lenne szükség

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Józsefváros országgyűlési képviselője szavazása előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta: az ellenzék mondvacsinált okokra hivatkozva nem támogatja a jogszabályt. Most a legszélesebb körű összefogásra lenne szükség, hogy az emberek a politikai pártok között egységet érezzenek. Úgy fogalmazott: aki teljhatalomról beszél, az vagy nem olvasta a törvényt, vagy olvasta, de rosszindulatú és azért ismételgeti ezt a kijelentést. A jogszabály világosan fogalmaz, a járvánnyal szembeni megelőző intézkedésekről és a gazdasági hatásokra vonatkozó döntésekről van szó. Kérte az ellenzéket, tegyék félre „azt a mantrát”, ami arra irányul, hogy gyalázzák a kormányfőt, a kormányt vagy a kormánypárti politikusokat, mert most közös fellépésre van szükség.

Forrás: MTI