A megemlékezésen Kozma András, a Nemzeti Színház Hevesi Sándor-díjas dramaturgja felidézte, hogy Hevesi Sándor (1873-1939) a magyar színházművészet kiemelkedő alakja volt, aki nemcsak rendezőként, hanem íróként, műfordítóként és kritikusként is jelentős életművet hagyott maga után.
Hevesi Sándor 1922 és 1932 között a Nemzeti Színház igazgatója volt, ez az időszak pedig a teátrum egyik virágkorát jelentette – emelte ki Kozma András, hozzátéve, hogy a színházigazgató teljesen újszerű, többek között Max Reinhardt, Edward Gordon Craig és Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij hatásait mutató rendezései, elméleti írásai megújították az akkori Nemzeti Színház repertoárját. Hevesi Sándor a teátrumban jelentős szervezeti változásokat is hozott, ugyanis bevezette a bérletrendszert és megnyitotta a Nemzeti Színház kamaraszínházát is – fűzte hozzá Kozma András.
Elévülhetetlen érdemei vannak a modern Shakespeare-rendezésekben, de felújította Moliére és Ibsen műveit is. A magyar klasszikusok közül átdolgozta a Bánk bánt és Az ember tragédiáját is – mondta a Nemzeti Színház dramaturgja.
Ő volt az első, aki elindította a magyarországi színházi képzést, 1927 és 1932 között maga is tanított a Színművészeti Akadémián. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorúval ismerték el. Élete során 280 darabját mutathatta be – idézte fel Kozma András.
Fotó: MTI
A megemlékezésen koszorút helyezett el Hevesi Sándor sírjánál Zalán János, a Pesti Magyar Színház igazgatója; Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója; a Magyar Színházi Társaság nevében Vajda Márta ügyvezető és Novák János, a társaság elnökségi tagja; Besenczi Árpád, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója; valamint Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója.
Forrás: MTI
