Ugyan már 1847-ben kijelölték Pest város új temetőjének helyét – a mai Fiumei út és Asztalos Sándor út között –, az csak 1849. április 1-én nyitott meg hivatalosan. Az új temetkezési terület létrehozására azért volt szükség, mert a már meglévő három nem tudta kiszolgálni az egyre bővülő várost.

A Kerepesi út mentén kijelölt sírkert egy része korábban katonai temetkezési helyként is ezt a célt szolgálta. Nem sokkal megnyitását követően felparcellázták, téglafallal vették körbe, beültették fákkal, és döntöttek a kiszolgálóépületek létrehozásáról. A temetőkápolna 1857-ben épült fel.

Batthyány Mauzóleum
Fotó: Fortepan

Költők, művészek, államférfiak végső nyughelye

Míg korábban főként a pesti polgárok temetője volt, a XIX. második felében egyre több jeles személyt is itt kísértek utolsó útjára. Közülük is elsőként Vörösmarty Mihályt, a Szózat szerzőjét temették ide 1855-ben. Később ide hozatták át a felszámolásra ítélt temetőkből a módos családok a hozzátartozóik hamvait: Kisfaludy Károly költőt 1859-ben temették újra itt.

Vörösmarty síremléke
Fotó: Wikipedia

Az évszázad utolsó felében épültek fel az első mauzóleumok. Köztük is kiemelkedő Magyarország első miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak a monumentális mauzóleuma, amelyet Schickedanz Albert tervezett. Az egyesült Budapest a Kerepesi úti temetőt 1885-ben dísztemetőnek nyilvánította, az egyik legnagyobb szabású gyászszertartást Kossuth Lajosnak szervezték, de hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára például Ady Endrét is.

Fotó: Fortepan

Árkádsor, művészparcella, trianoni emlékmű

A temető főútját övező árkádsorok 1908-ra készültek el, a két világháború között pedig kialakították a művészparcellát. A második világégést követően a szovjetek jelentős károkat okoztak a temetőben, sok síremlék és szobor megsérült.

A kommunista vezetés az ötvenes évek elején a bezáratásában gondolkodott, de ezt a sorsot szerencsére elkerülte. Olyannyira, hogy 1956-ban Nemzeti Pantheonná nyilvánították.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A rendszerváltást követően számos közéleti személy – Antall József, Mádl Ferenc ­–, illetve a kulturális élet jeles alakjai közül is sokan ­– Szakcsi Lakatos Béla, Gyarmati Fanni, Szervátiusz Tibor – a Fiumei Úti Sírkertben találták meg végső nyughelyüket. Az első világháború magyar hőseinek centenáriumi emlékművét 2018-ban avatták fel. A sírkertet az Országgyűlés 2013-ban Nemzeti emlékhellyé nyilvánította.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A Fiumei Úti Sírkert napjainkban egy zöld szigetté is vált, ahol a vadvilág meglepően széles skálája talált magának otthonra. Mókusok, rókák, sünök és számos madárfaj is él a területén.