Schuster Lóránt: Hogy Trianonról nem lehet beszélni 100 év után, az vicc!

Bányai Rudolf | 2021. 06. 04. – 11:35

Hogy lehet egy zenekar a 70-es, 80-as évek meghatározó hazai együttese, miközben tíz éven át nem jelenhetett meg lemezük? Hogy lehet állandó szembeszélben elérni valamit? Erről Schuster Lóránt, a P. Mobil zenekarvezetője tud igazán sokat mesélni.

© Fotó
Tőrös Erika

Hogy indult be az örökmozgó, azaz a P. Mobil?

1969-73-ig Gesarol néven zenéltünk - ami ugye egy rovarírtó neve volt -, behívott az Országos Rendezvényirodától Keszler Pál igazgató és közölte: tök jó a név, mert erről ír a Népszabadság meg a Ludas Matyi és mindenki, de ezen a néven nem játszhatunk. Ekkor az Idegen szavak szótárában kerestünk valami frappáns nevet, és itt találtunk rá a perpetuum mobile-re. De ezt is le kellett egyszerűsíteni, mert még az én nevemet se írják mindig helyesen 52 év után, így lett belőle P. Mobil.

A 70-es, 80-as években nem-kívánatos zenekarnak számítottak. Nagyon sokáig lemezük sem jelenhetett meg. Soha nem érezte, hogy így nincs értelme csinálni?

Nem a munkától a félek, de ahol csak lehetett keresztbe tett az egész tetves bagázs. Tíz évig nem lehetett lemezünk, pedig az ország egyik legnépszerűbb zenekara voltunk.

© Fotó
Tőrös Erika

Viszont ezért cserébe az összes eladott üres kazettán P. Mobil volt az országban. Talán inkább úgy fogalmaznék, hogy szerettük csinálni. Cseh Tamásnak volt egy jó mondása, ami megragadt bennem - kétféle előadó van: az egyik, aki a pénzért megy, a másik viszont el akar valamit mondani. És mi azt hiszem az utóbbiak közé tartozunk.

Jelenleg Mátyásföldön él, mégis Józsefváros díszpolgára.

Korábban ott éltem a VIII. kerületben, először a Koszorú, aztán pedig a Karácsony Sándor utcában. Előbbinél ott van a pléhkrisztus, amiről dalt is írtam, és egyébként az egyetlen műemlékvédett pléhkrisztus a fővárosban. Ahol jelenleg élek, Mátyásföldön is volt megkeresés, de abból nem lett semmi.

© Fotó
Tőrös Erika

Józsefvárosban Kocsis Máté felterjesztett a kerület díszpolgárának és - egy liberál-bolsevista képviselőt leszámítva, aki hosszan bizonygatta, hogy mennyire nem vagyok erre érdemes - végül elfogadták, és nagyon büszke vagyok erre. Mátyásföldön a zenekar megkapta a Kerületért nevezetű díjat, de ennek apró érdekessége, hogy 52 év alatt egyetlen alkalommal sem adtunk koncertet XVI. kerületi rendezvényen

Józsefvárosban a mostani vezetés azt tervezi, hogy visszaveszi dr. Szarka Gábortól a Józsefvárosi Becsületkeresztet. Erről hogyan vélekedik?

Nehéz kérdés, árnyaltabban kezelem a dolgot. Mert mikor fővárosi képviselő voltam, akkor MIÉP-es képviselőtársam Dancsecs György kibányászta az archívumban, hogy Sztálin még mindig Budapest díszpolgára. Mi ezt felvetettük, hogy töröljék, de az MSZP-SZDSZ frakció leszavazta. Nekem viszont voltak szerencsére újságíró ismerőseim, néhány közülük nehézsúlyú, így a közgyűlést követő reggelre már címlapon volt, hogy Sztálin Budapest díszpolgára.

© Fotó
Tőrös Erika

Ettől nagyon idegesek lettek, majd agyvérzést kaptak, de nem hátráltak és csak Tarlós István idejében történt meg, hogy visszavették, törölték a címet. Vagy ott az úszóedző is, aki szexbotrányba keveredett, de sportuszoda volt elnevezve róla, és leszedték a nevét a falról. Van ilyen. De alapjáraton, ha valaki nem válik méltatlanná a cím viselésére, akkor nem szabad elvenni.

Trianon önnek is szívügye. Mennyire elégedett azzal, ahogy megemlékeztünk róla? Mit kellett volna esetleg másképpen csinálni?

Sok mindent. Megcsináltuk a Trianon100-ra az anyagot, a feldolgozást az Ismerős arcoktól, de lejátszotta ezt valaki is a közszolgálati tévében vagy rádióban? Jelenczki István megcsinálta a négy részes Trianon dokumentumfilmet, és azt írták neki, hogy ebben a hisztérikus helyzetben – már ami a Trianon 100. évfordulóját jelenti – nem tartják szerencsésnek a lejátszását, így nem is vetítették. Legalább valami jobb magyarázatot találtak volna ki. Az, hogy Trianonról nem lehet beszélni 100 év után, az vicc.

Rovat