A XVIII. században még Frühlings Platznak, azaz Tavasz térnek nevezték, 1870-ben kapta az igazságos királyunk után a Mátyás tér elnevezést. A főváros egyesítése kapujában álló Pest városa 1871-ben sétahelyet és gyermek-színházat tervezett ide.

Fotó: Hungaricana

A környéken főként kisiparosok, illetve muzsikus cigányok telepedtek le, amire a közeli utcanevek is utalnak: Nagy Fuvaros utca, Sertéskereskedő utca, Dankó utca. A tér kedvelt találkozóhelye volt a prímásoknak: a szóbeszéd szerint a Pestre szerencsét próbálni érkező muzsikusok első útja a Mátyás térre vezetett.

Fotó: Jurányi Attila / Fortepan

Innen indult az első magyar busz

A tér az első világháborút követő években kiemelt közlekedési csomóponttá vált. Innen indult útjára az első 10 magyar gyártmányú autóbusz, amelyet akkor 9-es számmal jelöltek. Az 1956-os forradalmat követően különösen mélyen érintette a környéket, hogy a kor vezetői hagyták lepusztulni a kerületet.

A rendszerváltás utáni évekre a téren is elburjánzott a prostitúció, a térség közbiztonsága romokban hevert. A mélypontról a kétezres évek jelentették a kiutat, amikor a Magdolna Negyed Program során több ütemben – legutóbb 2015-ben – megújult a Mátyás tér. A kerítéssel körülvett park közepére csobogó került, illetve itt állították fel a mártírhalált halt Bauer Sándor mellszobrát is.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Lakossági jelzések alapján azonban az utóbbi időszakban újra elhanyagoltság jellemzi a teret.

Híres Mátyás téri emberek, épületek

Számos híres ember lakott itt. A 12. szám alatt élt Mikszáth Kálmán egyik fia, Albert, illetve Koszkol Jenő festőművész. A 2. számú épületben élt Dunaiszky László szobrász. A Kossuth-díjas Mándy Iván író évekig a 14-ben töltötte mindennapjait. Számos írásában megörökítette a környéket. A Mátyás tér meghatározó épülete a Kesztyűgyár Közösségi Ház, amely korábban valóban a nevének megfelelő funkciót töltötte be, a kétezres évek első felében felújították és kedvelt találkozóhelye lett a környékbelieknek. A másik jellegzetes intézmény az Olajág Idősotthon (korábban Arany Alkony) a 6. szám alatt, ahol a XIX. század végén még bolti berendezéseket gyártó üzem működött.

Mátyás tér a mozivásznon

A Mátyás tér a filmeseket is megihlette. A 4. számú ötemeletes ház – ahol 1913-ban még Mátyás Mozi néven filmszínház is működött – homlokzatán olvasható a Magda udvar felirat. Itt forgatták a Liza, a rókatündér című nagysikerű magyar vígjátékot.

Fotó: Filmarchiv.hu

Illetve a téren vették fel az 1975-ös kultikus játékfilm, A kenguru egyes jeleneteit is.