A XIX. század végére a Népszínház negyed csaknem teljesen beépült, egy négyzet alakú terület kivételével, amit akkor még a korábbi funkciója miatt Új Vásártérnek neveztek el. A tér egyik legjelentősebb épülete volt a világítógáz előállítására szolgáló légszeszgyár, amely 1856-ban épült fel.

1902-ben a mintegy 60 ezer négyzetméternyi parkosított területet az elhunyt Tisza Kálmán miniszterelnök után nevezték el. A tér nyugati sarkánál 1911-ben épült fel a Népopera, amely ma Erkel Színház néven ismert és a Magyar Állami Operaház égisze alatt működik. Ugyancsak ebben az évben döntöttek arról, hogy a Szilágyi utca sarkánál polgári leányiskola (ma a Deák-Diák Általános Iskola) épüljön, amely 1913-ban nyitotta meg kapuit. Ekkortájt jött létre a tér leghírhedtebb épületegyüttese, (II. János Pál pápa tér 26. és 27.) amely a XX. századi totalitárius diktatúrák hazai kiszolgálóinak a központjaként is működött.

A Kenyérmező utca sarkánál lévő épületek egyike a Volksbund – a magyarországi németek szervezete – székházaként működött a második világháború végéig. A német nemzetiszocialisták helyét a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága vette át, és ezzel párhuzamosan a tér neve is megváltozott: 1946-tól Köztársaság tér lett. Az épület 1956-os forradalomban is központi szerepet játszott: a forradalmárok a parlament előtti sortűzre válaszul március 30-án megostromolták a pártházat, az épületet védő AVH-sokat pedig meglincselték. Az MSZMP pártháza 2007-ig volt a jogutód MSZP birtokában, amely eladta egy ismeretlen beruházónak, aki a területre szállodát álmodott.

A teret 2011-ben – Kocsis Máté polgármestersége idején – nevezték el II. János Pál pápáról. Két évvel később az M4 metró beruházáshoz kapcsolódóan a parkot is felújították.

A tér 2015-ben azzal került a híradásokba, hogy az illegális bevándorlók a felújított téren vertek tanyát, jelentős károkat okozva. A lakosság és a közterület védelmében határozott fellépést kért Kocsis Máté akkori polgármester a rendvédelmi szervektől, ami miatt a Helsinki Bizottság nevű liberális szervezet pert indított, amit aztán a bíróságon el is bukott. A déli határkerítés megépültével a migrációs nyomás is megszűnt, a környék fellélegezhetett.

Az ott élők öröme azonban nem tartott sokáig, Pikó András polgármesterségével az egyre nagyobb számban megjelenő hajléktalanok okoznak fejfájást a lakosoknak.