A rendőrmúzeum 1908-ban jött létre, 58 éve költözött a Mosonyi utcába. Az ezredfordulóig oktatási céllal működött, s 1999-ben nyitott meg a nagyközönség előtt – meséli Androvicz Gábor muzeológus, aki Dulai Péter bűnügyi referenssel közösen kalauzolt el minket a megújult intézményben.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

A két állandó – rendőrség történeti, illetve kriminalisztikai – kiállítás mellett egy időszaki tárlat is nyílt az idén 140 éves BRFK tiszteletére, amelyen fotókat, karjelvényeket tekinthetnek meg a látogatók.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Száz évesnél régebbi fotóalbum, rendőrségi portrékkal

A megújult múzeum a tárgycsoportokra fókuszál: a rendőrség történetét bemutató teremben külön-külön szerepelnek a kényszerítőeszközök, az egyenruhák és a fegyverek.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Az egyik legizgalmasabb műtárgy egy középkori kódexre emlékeztető fényképalbum, amelyet Boda Dezső, fővárosi rendőrfőkapitány kapott beosztottjaitól 1909-ben, és mintegy 300 rendőr portréját rejti. A múzeum az ablakok rolóit is kihasználta, amelynek egyikén részlet olvasható az 1881-es rendőrségi törvénycikkből, amelynek évszáma a budapesti rendőrök jelenlegi karjelvényén is szerepel.

A múzeum kabalaállatai

A bűnügyek történetét feldolgozó kiállításra belépőket Kántor és Tuskó, a két rendőrkutya-preparátum fogadja.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

„Ők a múzeum kabalaállatai” – mondja Gábor. Mint kifejti: Kántor 1953 és 1964 között teljesített szolgálatot a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságnál, majd a hetvenes évek közepén filmsorozat készült róla, amelyben már Tuskó, egy szintén díjnyertes nyomozókutya játszotta Kántor szerepét.

Az egyik legizgalmasabb kiállítási terület a magyar helyszínelők munkáját veszi górcső alá. Európában másodikként a budapesti rendőrségen 1902-ben vezették be a nyomozások során is használt ujjnyom-nyilvántartást.

Tollfegyver és ernyőbe rejtett tőr

Külön vitrint kaptak a házilag készített fegyverek, amelyek között tollnak látszó, illetve ernyőbe épített lőfegyverek, illetve konzervdobozból készített hangtompító is szerepel.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Továbbá a múzeumban látható a Rózsa-fivérek – Sándor és András – koponyájának egy része, a viszkis rabló parókái, sőt az a „kötél” is, amivel megszökött a Gyorskocsi utcai fogházból, de megismerhető „a miskolci Bonnie és Clyde” története is.

Az életellenes bűncselekmények különleges esetei

Az élet elleni bűncselekményeket egy szeparált részen mutatja be a múzeum. Ez Dulai Péter szakterülete, mint mondja: ebben az emberölési ügyek minősített eseteiből gyűjtöttek ki néhányat. Ilyen például annak a lánynak az esete, akit 2003-ban elütött egy autó, a sofőr a csomagtartójába tette, majd megölte.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Az ügy évekkel később oldódott meg, amikor az elkövetőtől egy egyszerű kutyalopási ügy miatt DNS-mintát vett a rendőrség, és mint kiderült, a minta egyezést mutatott az áldozat ruhájáról nyert mintával. „Az egészben az a legszörnyűbb, hogy a lány a gázoláskor nem sérült meg súlyosan” – mondta Péter. Megismerhető továbbá a martfűi rémként elhíresült kéjgyilkos, illetve a móri mészárlás ügye is.