A Székely Nemzeti Tanács 2012 januárjában döntött arról, hogy március 10-ét a székelység összetartozásának szimbólumaként a székely szabadság napjává nyilvánítja.

Azért esett március 10-re a választás, mert 1854-ben ezen a napon végezték ki Marosvásárhelyen Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost. Ezek a székely vértanúk voltak azok, akik életben akarták tartani a levert 1848-1849-es forradalom és szabadságharc lángját, hogy újra fellobbantsák azt. Az életüket is feláldozták Magyarország szabadságáért és nemzeti önrendelkezéséért.

E napot idén a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés melletti kiállás teszi még különlegesebbé – hangsúlyozta a székely szabadság napjáról megemlékező közleményében Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár és Szili Katalin, a határon túli magyarságért felelős miniszterelnöki megbízott.

Megjegyezték: bár az aláírásgyűjtés határideje 2021. május 7-e, az eddig tíz tagországból érkezett majdnem 1,2 millió polgár támogatása jól jelzi az összefogást és a szolidaritást.

“Ezen a napon fejet hajtunk mi magyarok egyrészt az 1854. március 10-én, a marosvásárhelyi Postaréten kivégzett székely vértanúk, másrészt a nemzeti önrendelkezésért folytatott szabadságharc előtt. Ez a nap ugyanakkor tisztelgés a székely bátorság előtt is, mely kifejezője, hogy közösségként egységesen áll ki az európai keretek között értelmezett és az európai alapelveket és példát követő autonómia mellett” – írták.

A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az európai uniós kohéziós források elosztásánál legyenek figyelemmel a régiók nemzeti jellegzetességeire is. A cél, hogy megmaradhasson ezen területek regionális nemzeti identitása, ezért az összegek szétosztásánál legyen ez egy olyan kritérium, amelyre odafigyel az unió, mert ez is segíti a közösségeket a kultúrájuk fenntartásában, az életszínvonaluk javításában, az adott, közigazgatási hatáskör nélküli régió gazdasági felzárkóztatásában.

Forrás: MTI