A Magyar Nemzeti Múzeum történetének fonala 1802-ben kezdett szövődni, amikor gróf Széchenyi Ferenc úgy döntött, hogy könyvtárát, ritka pénzérmegyűjteményét, és egyéb relikviákat a köz javára adományozza. Ezzel lerakta egy oly’ régóta áhított országos Nemzeti Múzeum alapjait.
Ehhez nemesek sora csatlakozott s ajánlott fel pénzt, illetve tárgyakat a múzeum javára. Az ötletet felkarolta Habsburg József Antal főherceg, Magyarország nádora, aki az 1808. évi országgyűlésben törvénycikkben gondoskodott a Magyar Nemzeti Múzeum felállításáról.
Otthonra lelt a gyűjtemény
A kiállítótér helyét végül 1813-ban találták meg, gróf Batthyány Antaltól 10 ezer négyszögölnyi területet vásárolt az állam Józsefvárosban. Az épület tervezésével Pollack Mihályt kérték fel és 10 év (1837-1847) alatt készült el, úgy, hogy közben a nagy pesti árvíz is hátráltatta a munkálatokat. A múzeum kiemelkedő szerepet játszott az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc történetében is. 1848. március 15-én Petőfi Sándor lelkesítő beszédet mondott a Múzeumkertben összegyűlt tömeg előtt, arra viszont nem találtak bizonyítékot a történészek, hogy elszavalta volna a Nemzeti dalt is, ahogyan azt a néphagyomány tartja. A forradalom első évében itt ülésezett az országgyűlés felső háza. Az intézményre a koronát a kertjének rendezése tette fel, a kerítését Ybl Miklós tervezete 1865-ben.
Fotó: Kitervezte.hu
A Nemzeti Múzeum hatalmas gyűjteménye az idők folyamán kinőtte az épület falait, és önálló intézményekben gyarapodott tovább. Így létesült az Iparművészeti Múzeum (1872), a Szépművészeti Múzeum (1896), a Néprajzi Múzeum, a Természettudományi Múzeum, illetve a Széchényi Könyvtár (1949).
Lovaglóostorral a fosztogatók ellen
Az első világháború végén a fővárost megszálló románok egy csapatnyi katonája ki akarta fosztani a Nemzeti Múzeumot, azonban a szövetséges katonai misszió Budapesten állomásozó amerikai tisztje, Harry Hill Bandholtz tábornok lovaglópálcájával elzavarta őket.
Fotó: Köztérkép
A múzeum az 1956-os forradalom idején is az események középpontjába került. Az október 24-ei Kálvin téri tűzpárbajban szovjet belövések következtében kigyulladt az épület, és a jelentős természettudományi gyűjtemény egy része megsemmisült.
Kívül-belül megújult a magyar nemzet múzeuma
A teljeskörű felújításhoz a rendszerváltás idején fogtak hozzá, és az ezredfordulóban készültek el a munkálatokkal.
A Múzeumkert rendezésére 2018-2019-ben került sor, amelynek végén a parkból kitiltották a parkoló autókat és ismét játszótér került a dél-keleti sarokra.
