–Én főként az ékszerek tervezésével foglalkozom, a férjem pedig a gyártási folyamatokkal – meséli Papp Erzsébet a családon belüli munkamegosztást, amit azzal is magyaráz, hogy ő stylist iskolát végzett, párja pedig műszaki ember, akit úgy csábított át a divat világába. Mint mondja, korábban klasszikus ékszerek kereskedelmével foglalkoztak, a 2008-as gazdasági válság azonban váltásra ösztönözte őket.
Fotó: ZEMA
–Akkor találtuk ki, hogy olyat kellene csinálni, ami minden generációnak értékes, és szép, mégsem annyira drága, mintha csak nemesfémből állna, így könnyebben elérhető bárki számára. Mivel a magyar porcelánfestés világhírű, ezért választottuk ezt az alapanyagot, hiszen kiváló szakemberek űzik generációk óta ezt a szakmát Magyarországon. Mind ismertük a porcelán tárgyakat, de ékszereket nem igazán gyártottak belőle. – fejti ki Erzsébet a kezdeteket. Ezért először egy porcelángyárral bérmunkában végeztették el a gyártást, ma már viszont saját porcelánüzemük van Pálházán. A fő profiljuk az ékszer, amelyekből kollekciók készülnek, de mellette trófeákat is gyártanak élsportolóknak. –Készítettünk díjakat például a rali Európa-bajnokságra, ejtőernyős világbajnokságra is, a legrangosabb esemény azonban Az Év Sportolója Gála, amelynek hetedik éve mi készítjük a trófeáit, ezt kapják meg évente az élő televíziós közvetítésben a legjobbnak ítélt sportolók, sportszakemberek.
Fotó: Hírnyolc
A Bláthy Ottó utcában sürögnek az ékszervilág szakértői
A gondosan legyártott termékek végül a Bláthy Ottó utcai boltba kerülnek, arra várva, hogy kiválasszák őket a vásárlók. Hogy miért pont ott van a bemutatóterem, annak praktikus okai vannak. Tudjuk, hogy ez egy központi hely – mondja Erzsébet, hozzátéve – szemközt van a fémjelző épülete is, ahol minden külföldről érkezett nemesfém megfordul, ezért a szakmabeliek gyakori vendégek arrafelé. –Tehát adott volt, hogy itt telepedjünk le – fogalmaz Erzsébet.
Világkiállításon is járt a kiemelkedő nemzeti értéknek választott márka
A porcelán ékszereket az ismert emberek, influenszerek is szívesen viselik. Csisztu Zsuzsa, Wolf Kati és még sokan mások is hordják a termékeiket, amelyeket minden évben egy divatbemutató keretében ismertetnek meg a nagyközönséggel. Papp Erzsébet és János munkássága elismerést is kapott.
Fotó: Hírnyolc
–Az ékszereinken próbáljuk megjeleníteni a tradicionális motívumokat, magyar mintákat amiért termékünk megkapta a „kiemelkedő nemzeti érték” címet, és erre nagyon büszkék vagyunk–meséli Erzsébet. A koronavírus miatt, a tavalyi évre halasztott dubaji világkiállításra különleges kollekcióval készültek. –A magyar pavilon a víz tiszteletének koncepcióját reprezentálta, így a vízzel kapcsolatos mintázatokat tükrözték az ékszereink is, amelyeknek hatalmas sikere volt a helyszínen. Nem könnyű áttörni a nemzetek egyedi ízlésvilágát, ezért is óriási elismerés és visszajelzés volt számunkra, hogy a világkiállításon a világ bármely pontjáról érkező látogató, mondhatni ZEMA rajongó lett.
Fotó: Hírnyolc
Mindegyik tervezésben benne van a szíve
Mindig az aktuális minta a kedvencem– mondja a művésznő a kérdésre, hogy melyik a legkedvesebb darabja. Ezt azzal magyarázza, hogy mindegyik tervezésében benne van a szíve. Az egyik legemlékezetesebb azonban az első kollekció, amelyre a matyó, illetve kalocsai mintákat tették fel. Ez a termék olyan népszerű, hogy most is benne van a portfolióban. A külföldieknek és a magyaroknak is egyaránt tetszik.
Így készülnek a ZEMA porcelán ékszerek
Először kitalálják a témát, ahhoz hozzárendelik a formát és a mintázatot. A formát egy szobrász készíti el, aki csinál egy prototípust, az úgynevezett fő darabot – avat a részletekbe Erzsébet –, és erről készülnek a formák, amik a negatívjai ennek a darabnak.
Fotó: ZEMA
Ebbe öntik bele a folyékony porcelán masszát, ami Erzsébeték esetében saját receptúra alapján készül. A kész formát többször égetik, mázolják és utána jön a festés – kézzel – egy előre kigondolt mintázat alapján. Ha készen van a mintadarab, és már csak sorozatgyártani kell, onnantól kezdve mintegy három hét alatt készül el egy termék, amelyen tíznél is többen dolgoznak mire a polcokra kerül.
