Bár már jóval korábban elindult a kerület beépülése, a városrész önálló nevet „csak” 1777-ben kapott Mária Terézia jóváhagyásával. A legelterjedtebb nézet, hogy Józsefváros Szent József után kapta nevét. Ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy a Habsburg ház egyetlen női uralkodója, Mária Terézia magyar királynő legidősebb fia, II. József nevét viseli a kerület.

Fotó: Fortepan

A kerületben ekkortájt mindössze a Rókus kápolna állott, így nagy volt az igény egy templom építésére az immár József nevet viselő városrészben. 1778-ban egy haranglábat emeltek a mai templom helyén, az építkezés itt 1797-ben indult meg, és két év alatt el is készült az akkor még egytornyos templom. Később átépítették kéttornyosra, a mai historizáló formáját Barcza Elek munkája nyomán kapta. A templom érdekessége, hogy főoltárképe a maga 50 négyzetméterével a második legnagyobb az országban.

Fotó: Hírnyolc

József nevét viseli a kerület egyik ikonikus utcája, illetve a Nagykörút kerületünkre eső szakasza is. A József utca a XIX. század közepén még Tavasz utcaként szerepelt a térképeken, ám akkor a mai Mátyás tértől egészen a mai Mikszáth Kálmán térig tartott, csak 1942-ben nevezték át a palotanegyedi szakaszát.

A Nagykörút létrehozására már Pest, Buda és Óbuda egyesítése előtt is voltak elképzelések, sőt, helyén még egy hajózható csatorna terve is felmerült. A körutat a millennium évében, 1896-ban adták át.

A Szent József templom 1,2 milliárd forint kormányzati támogatással szépül meg. A homlokzatfelújítás 2020-ra készült el, a belső felújítás pedig idén tavasszal fejeződik be.