A március 27-ei sétán megtudhattuk, hogy a Csekonics család már a XIX. század első felében megszerezte a telket, amelyet Csekonics Margit kapott nászajándékba, amikor férjhez ment Károlyi István grófhoz. Az arisztokrácia krémjéhez vágyódó Csekonicsok díszes palotával kívánták reprezentálni a családot, ezért a színházak tervezésére szakosodott bécsi Helmer és Feller tervezőpárost kérték fel a munkára.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A Múzeum utcai palotát a főúri hintók a Reviczky utcai – a cselédek szálláshelyéül szolgáló – melléképület irányából közelítették meg. A kapun beérve az udvarban találták magukat, ahonnan a palota előterébe léphettek be a vendégek.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Az épület díszlépcsőjét magyar mesterek magyar anyagokból készítették

Innen nyílt az épület legelegánsabb terme, a fogadó. Innen egy fa lépcsőzet vezet az emeletre, amely a családi címerekkel, illetve mitológiai állatok faragványával van díszítve. Míg a földszinten a háziúr lakrésze, illetve dolgozószobája volt, az emeleten kapott helyet a női lakosztály, a gyerekszoba, az étkező, a bálterem, illetve a szivarszoba. Az épület teteje vas-üveg szerkezetű, amelynek széle fa faragványokkal van díszítve.

Amikor 1885-ben elkészült a palota, még nem volt villanyvilágítás, a falikarokon gázlámpák égtek, a fényerősítésére pedig gyakori megoldás volt az aranyozott kontúrdíszítés, ami itt is megfigyelhető.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Az emeleti bálterem mennyezetén egy Lotz Károlynak tulajdonított freskó található, ami egy bacchanáliát ábrázol. A bálok alkalmával a zenekar az erkélyen kapott helyet. A táncosok intarziás parkettán keringőzhettek. A ház ura, Károlyi István 1907-ben hunyt el, felesége Csekonics Margit pedig ezt követően egy lakosztály kivételével – amit ő maga használt – kiadta a többi szobát.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

2015-ben dőlt el, hogy korhű felújítást kap a palota

Az épületegyüttesbe az évek során több intézményt is elhelyeztek, 2015-ben pedig a kormány döntése értelmében egy teljeskörű felújításon esett át. A restaurátorok igyekeztek a palota minden szegletében korhűen helyreállítani az eredeti állapotokat. Az épületeket a Magyar Református Egyház kapta meg, jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem használja.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A palota reprezentációs célokat szolgál, konferenciák színhelye, illetve itt kapott helyet az egyetem rektori hivatala is. Az egykori melléképületet – a homlokzat és a kapuzat, illetve egyes épületrészek megőrzése mellett – oktatási célokra alakították át. A két épület összekapcsolásával létrejött egy aula, ami üvegtetőt kapott.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A 200 fős nagyelőadó az alagsorba került, az egyik oldalfalat az alagsortól az emeletig élő növényfal borítja, ami mind a látvány, mind a levegő minősége szempontjából előnyökkel jár.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Az előadókat okostáblával, vetítővel szerelték fel a modern követelményeknek megfelelően.