Józsefvárosi utcák névadói: Trefort Ágoston, a reformkori oktatásügy kiemelkedő alakja

Szerkesztő | 2021. 02. 06. – 18:29

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a Szentkirályi és a Puskin utca között húzódó Trefort utca történetének és névadójának eredtünk a nyomába. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter, akinek hivatali ideje alatt épült meg az egyetemi tanárképző gyakorló gimnáziuma, valamint az ELTE Múzeum körúti épületei, valamint az Üllői út mentén a Semmelweis klinikai negyed épületei.

© Fotó
wikipedia

Pest városa már a XVII. században kelet felé terjeszkedett, elsőként a mai Palotanegyed területe épült be. A XIX. század közepén az Ötpacsirta utcának nevezték a mai Puskin utcát is, a Szentkirályi pedig Ősz utca néven volt ismert. A két utca közepén épült fel az egyetemi tanárképző gyakorló főgimnáziuma 1887-ben.

© Fotó
hungaricana

Az oktatási intézmény megálmodója báró Eötvös József volt, az építés azonban Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződik. „A hatalmas keménykő lábazaton nyugvó épület az Ősz utca és az újonnan megnyitandó Trefort utca sarkán emelkedik” – írta a Gazdasági Mérnök című szakmai lap 1887 október 30-ai lapszáma. Trefort Ágoston azon kevesek közé sorolható, akiről még életében utcát neveztek el.

© Fotó
Gazdasági Mérnök/Arcanum Digitális Tudománytár

A gimnáziumba az első világháborúban laktanyát rendeztek be. Az iskola padjait az évek során számos ismert és elismert szakember koptatta. Ide járt többek között: Kandó Kálmán gépészmérnök, a vasútvillamosítás úttörője, Heim Pál gyermekgyógyász, Brüll Alfréd, a magyar sport mecénása, Baumgarten Ferenc kritikus, akiről irodalmi díjat is elneveztek, Kármán Tódor fizikus, a szuperszonikus repülés atyja, az űrhajózás úttörője és Teller Ede atomfizikus is. 

© Fotó
google streetview

Az utca aszfaltozásáról 1892-ben döntöttek. A 2. szám alatt lakott egykor Rakovszky Géza országgyűlési képviselő, az épületben jelenleg egy szálloda működik, ahol képzőművészeti kiállításokat is tartanak. A 3. házszám alatt élt gróf Hunyady János királyi főudvarmester és családja. Az épületben 1934-től megnyitott az Országos Tisztviselői Betegsegélyező Alap (OTBA) rendelőintézete, amely 2016-ig háziorvosi rendelőként üzemelt.

© Fotó
Arcanum Digitális Tudománytár

Trefort Ágoston 16 éven keresztül volt vallás és közoktatásügyi miniszter

1817-én született Zemplén vármegyében. A gimnáziumot Egerben, jogi egyetemi tanulmányai Pesten végezte. Ismereteit egyéves európai tanulmányúton bővítette. Ezt követően alakította meg a képzőművészetek első intézményét a Pesti Műegyletet. Tanulmányai felkeltették a - magyar tudományos – Akadémia figyelmét is, amely 1841-ben taggá választotta.

© Fotó
Magyar Nemzeti Múzeum

Negyedmagával 1842-től átvették Kossuthtól a Pesti Hírlap szerkesztését. 1847-től Klauzál Gábor a földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter mellé szegődött államtitkárnak. A forradalmi események elől Németországba emigrált, s csak 1850-ben tért haza Békés megyei birtokára és a közügyektől visszavonultan vészelte át a Bach-korszakot. 1861-ben országgyűlési képviselővé választják, bábáskodott az Alföldöt az Adriával összekötő vasútvonal kiépítése felett, 1865-től a Deák-párthoz csatlakozva részt vesz a kiegyezés körüli tárgyalásokban. 1872-ben elvállalta a vallás- és közoktatásügyi miniszteri pozíciót, melyet haláláig ellátott.

© Fotó
Ország-világ/Arcanum Digitális Tudománytár

Minisztersége idején rendezte a népiskolai tanítók nyugdíját, kötelezővé tette a magyar nyelv oktatását a népiskolai tanintézetekben, amely intézkedések hozzájárultak a magyar oktatásügy fejlődéséhez. Az oktatás, a művészetek, a kultúra majd minden területén letette kézjegyét. A hivatali idején alapították a Zenekadémiát, nevéhez fűződik az első festészeti mesteriskola megalapítása, továbbá nagy szerepe volt az Iparművészeti Múzeum, valamint a Technológiai Iparmúzeum létrejöttében. Támogatásával egyetemi campus (ma ELTE) jött létre a Múzeum körúton, amelynek belső kertjét róla nevezték el, továbbá ekkor épültek az Üllői úti klinikai negyed épületei is.

© Fotó
Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György

Életének 72-ik évében, hosszabb szenvedés után s a haldoklók szentségével ellátva, augusztus hó 22-én elhunyt

– adta hírül a Pesti Hírlap 1888-ban. Síremléke a Fiumei úti sírkertben található, szobra a Trefort kertben áll.

© Fotó
kozterkep.hu/Göröntsér Vera
Rovat