Józsefvárosi utcák névadói: Szentkirályi Móric, az egyesítés előtti Pest utolsó főpolgármestere

Bányai Rudolf | 2020. 05. 27. – 10:05

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a Rákóczi út és az Üllői út között húzódó Szentkirályi utca történetének és névadójának eredtünk a nyomába. Szentkirályi Móric, aki születésétől haláláig a Palotanegyedben lakott, józsefvárosi képviselő, főpolgármester, jogász, színiigazgató és szegényeket gyógyító doktor is volt élete során.

© Fotó
Vasárnapi Újság/OSZK

Az 1780-as években egyes források már említik az Ősz utcát, amely ekkor kezdett beépülni.  Józsefvárosnak abban az időben két elemi iskolája volt, az egyik itt, az Ősz utcában kapott helyett. Az utca számos épülete tartogat történelmi érdekességeket. A 23. számú ház helyén állott az az épület, ahol Katona József, a Bánk bán szerzője is lakott 1811-ben és 1813-ban.

© Fotó
Baranyai Attila/Hírnyolc

Ezt emléktábla is jelzi az arra járóknak. A szemben lévő oldalra építették 1870-ben a Nemzeti Tornacsarnokot, amely a Nemzeti Torna Egyletnek adott otthont (később Spartacus Sport Egyesület).

© Fotó
Fortepan

A 8. szám alatt működött egy kis cukorkaüzlet, amit 1868-ban megvásárolt Stühmer Frigyes, akinek édességei messze földön híresek lettek. Ebből a vállalkozásból fejlődött ki később a Budapesti Csokoládégyár. A 2. és 4. számú épületekbe költözött 1845-ben a szegény gyermekek kórháza, amelyet Bókay János gyermekorvos és fia is vezetett.

© Fotó
Hungaricana

Az Ősz utcát a főváros Szentkirályi halála után a főpolgármester után kívánta elnevezni, ám a közmunkatanács többszöri előterjesztés dacára ezt elutasította azzal az érvvel, hogy régi és jóhangzású utcaneveket nem változtat meg. Ekkor egy Tisztviselőtelepi utca (ma Bláthy) kapta a Szentkirályi nevet, ám a főváros nem volt elégedett, a belügyminiszterhez fordult, így végül a tanács is elfogadta, hogy az Ősz utca kapja Pest utolsó főpolgármesterének nevét, a tisztviselőtelepi Szentkirályi utca pedig Szapáry utca lett – írta az Építő Ipar 1887-es lapszáma.   

© Fotó
Baranyai Attila/Hírnyolc

A mai Szentkirályi utcában található továbbá a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyházjogi és államtudományi kara is, amelynek díszes épülete egykor a Szent István Társulat székháza volt, majd itt működött a Stephaneum, később a Franklin Nyomda is. Ezen felül az Üllői úthoz közelebbi oldalon található a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézete, valamint a belső klinikai tömb több épülete is.

© Fotó
Baranyai Attila/Hírnyolc

Szentkirályi Móric: jogász, politikus, orvos, színiigazgató

A 10. szám alatt lakott születésétől haláláig Szentkirályi Móric (1807-1882). Tanulmányai végeztével 1829-ben jogi doktor lett. Volt Pest-Pilis-Solt vármegye főjegyzője, majd alispánja és országgyűlési követe is. „Nagy készültséggel lépett a törvényhozói pályára, melyen a szólásszabadság s a szabad királyi városok szavazati jogának főszószólója volt” – írta róla a Pesti Hírlap. Egy rövid ideig a Nemzeti Színház igazgatója is volt, de ez a feladat nem volt számára testhezálló, ezért lemondott. A szabadságharcot követően orvosi diplomát szerzett, és szegény betegeket gyógyított ingyen.

© Fotó
archivkiallitasok

1865-ben Józsefváros képviselőjének választják, az országgyűlésen Deák Ferenc pártjához csatlakozott. 1867 és 1868 között Pest főpolgármestereként a Budával és Óbudával való egyesítésen és a város magyarosításán fáradozott. A hetvenes években a közélettől teljesen visszavonult Szentkirályi 1882-ben hunyt el nyelvrák következtében. Utolsó útjára a politika, az irodalom és a társadalmi élet korabeli elitje is elkísérte. A gyászszertartást Dári Mihály rókus kórházi lelkész végezte, majd Szilágyi Dezső (későbbi igazságügy-miniszter) tartott gyászbeszédet.

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról, a Szerdahelyi utcáról, valamint a Dobozi utcáról írtunk már.

Forrás: Józsefvárosi séták, Pesti Hírlap, Építő Ipar/Arcanum Digitális Tudománytár, Fortepan, Hungaricana, Turányi Kornél: Józsefváros kialakulása

Rovat