Józsefváros egyike azon kerületeknek, ahol a legtöbb kórház, egészségügyi intézmény található – gondoljunk csak a belső és a külső klinikai tömbre. Az egyik legkorábbi a Szent Rókus kórház, amelyet 1798-ban nyitottak meg Pesti Polgári köz Ispotály néven a szegények ápolására. Az intézményt délről határoló közterületet ennek megfelelően Nagy Kórház (később egyszerűsítve Kórház) utcának nevezték el, a keleti traktust pedig Kis Kórház (ma Márkus Emília) utcának.

A fővárosi közmunkák tanácsa döntése nyomán 1874-ben a Nagy Kórház utcát Stáhly utcára nevezik át – számolt be a Hon című újság korabeli száma. A XX. század első felében a Somogyi Béla és Gyulai Pál utca közötti szakaszon járt a 2-es villamos, amely a Keleti pályaudvar és a Városliget között szállította utasait.

Az utca híres lakója volt Delly Rózsi szoprán operaénekesnő, aki a 2/A számú házban élt öt évtizeden keresztül. Tiszteletére 2010-ben emléktáblát állítottak a ház falán.    

Stáhly Ignác, a reformkor kiemelkedő orvosa

Az 1784-ben született Stáhly Ignácot az atyai példa a gyógytudományok felé vonzotta. 1803-ban szemészmester, egy évvel később sebésztudor, majd 1806-ban orvostudor, a bonctudomány tanárának segéde, és kevéssel utóbb szülészmester lett – írta az Új Magyar Múzeum. 1829-30-ban a Pesti Egyetem rektora, 1833-ban a gyakorlati sebészet tanára, egy évvel később királyi tanácsos lett.  

A főváros őt, mint ritka kedvességű és sikerű tanárt, szerencsés orvost, és emellett, mint a ’szép’ társaságok kedvencét immár nevezetességei közé számította – jellemezte Stáhlyt a Magyar Akadémia titoknoka. Toldy Ferenc szerint a legkedvesebb elismerésnek tekintette, amikor 1839-ben az Akadémia tiszteletbeli tagnak választotta a magyar nyelv terjesztésében szerzett érdemeiért. 1846-ban Pest díszpolgárává választják. 

Részt vett az 1848-ban kirobbant szabadságharcban, ahol a honvédelmi bizottmány tábori főorvossá nevezte ki. Az ekkor már nagybeteg Stáhly megszervezi a honvédség első egészségügyi szervezeteit és az első hadikórházakat. Nem érte meg a szabadságharc végkimenetelét, 1849. április 28-án elhunyt.

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról,  a Szerdahelyi utcáról, a Dobozi utcáról, a Szentkirályi utcáról, a Dankó utcáról, valamint a Reguly Antal utcáról írtunk már.

Forrás: Józsefvárosi séták, Hon/Arcanum Digitális Tudománytár, OSZK, hampage.hu, Hungaricana