Az egykor még Kőbányához tartozó Tisztviselőtelep beépítése 1886-ban kezdődött meg. A hosszirányba, azaz a Könyves Kálmán körút felé haladó első utcák egyikét Család utcának nevezték el.

Egyes elképzelések szerint azért kapta ezt a nevet, mert ez jelképezte a Tisztviselőtelep alapítóinak családias összefogását, mások úgy vélik, ezzel a telep létrejöttének alapgondolatát, a család alapítását fejezték ki ezzel.  

A Család utcát 1958-ban halálának 100. évfordulója alkalmából Reguly Antalról, a neves néprajzkutatóról nevezik el – döntött a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága.

Reguly Antal, az Észak-Urál feltérképezője

Az 1819-ben született Reguly Antal egyetemi tanulmányait befejeztével kezdte meg hosszabb utazásait. Németországon keresztül Svédországba, majd Finnországba utazott, etnográfiai anyagokat gyűjtve. A lappföldön végzett kutatásai eredményeként a Helsingforsi (ma Helsinki) akadémia levelező tagjává választották. A finn nyelv tanulmányozásának eredményeként elfordította magyarra a Régi-Kalevala első két énekét.

A legjelentősebb kutatóútját 1843-ban kezdte meg. Szentpétervárról indulva bejárta az Észak-Urált és a Középső-Volga vidékét tanulmányozva a vojtjákok, baskírok, manysik, osztjákok kultúráját és nyelvét. Az Orosz Földrajzi Társaság számára földrajzi és néprajzi térképet készített az általa bejárt vidékről. Útja során több mint 30 000 kilométert tett meg. Magyarországra 1847-ben már súlyos betegen tért vissza.

Az általa gyűjtött tárgyakból hazánkban első ízben néprajzi kiállítást rendeztek. Egy évvel később Eötvös József kinevezi a pesti Egyetemi Könyvtár őréül, amely hivatalt 1858-ban bekövetkezett haláláig viselte. A negyvenedik életévébe lépett Reguly tüdővérzésben hunyt el.

Az európai tudomány s a nemzeti akadémia egy, a nyelvészet, földrajz s népisme körének tágítása végett élete legszebb részét egészség-emésztő utazások és buvárlatokra szánt tudóst; az egyetemi könyvtár buzgó hivatalnokot vesztett

– írta a korabeli Vasárnapi Újság. Reguly Antalt a Fiumei Sírkertben helyezték örök nyugalomra. Emlékezetére 1990-ben az Urál egyik – 1711 méter magas – hegycsúcsát is róla nevezték el.

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról,  a Szerdahelyi utcáról, a Dobozi utcáról, a Szentkirályi utcáról, valamint a Dankó utcáról írtunk már.

Forrás: Józsefvárosi séták, Vasárnapi Újság/Arcanum Digitális Tudománytár, Magyar Életrajzi Lexikon, Tisztviselőtelep.hu, Fortepan, Hungaricana