Józsefvárosi utcák névadói: Reguly Antal néprajzkutató

Szerkesztő | 2020. 06. 11. – 10:37

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a tisztviselőtelepi Reguly Antal utca történetének és névadójának eredtünk a nyomába. Reguly Antal szenvedélyesen kutatta Észak-Urál népeit keresve a magyarsággal való kapcsolatot.

© Fotó
Hírnyolc

Az egykor még Kőbányához tartozó Tisztviselőtelep beépítése 1886-ban kezdődött meg. A hosszirányba, azaz a Könyves Kálmán körút felé haladó első utcák egyikét Család utcának nevezték el.

© Fotó
Hungaricana

Egyes elképzelések szerint azért kapta ezt a nevet, mert ez jelképezte a Tisztviselőtelep alapítóinak családias összefogását, mások úgy vélik, ezzel a telep létrejöttének alapgondolatát, a család alapítását fejezték ki ezzel.  

© Fotó
tisztviselotelep.hu

A Család utcát 1958-ban halálának 100. évfordulója alkalmából Reguly Antalról, a neves néprajzkutatóról nevezik el – döntött a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága.

Reguly Antal, az Észak-Urál feltérképezője

Az 1819-ben született Reguly Antal egyetemi tanulmányait befejeztével kezdte meg hosszabb utazásait. Németországon keresztül Svédországba, majd Finnországba utazott, etnográfiai anyagokat gyűjtve. A lappföldön végzett kutatásai eredményeként a Helsingforsi (ma Helsinki) akadémia levelező tagjává választották. A finn nyelv tanulmányozásának eredményeként elfordította magyarra a Régi-Kalevala első két énekét.

© Fotó
Dénes Ildikó/kozterkep.hu

A legjelentősebb kutatóútját 1843-ban kezdte meg. Szentpétervárról indulva bejárta az Észak-Urált és a Középső-Volga vidékét tanulmányozva a vojtjákok, baskírok, manysik, osztjákok kultúráját és nyelvét. Az Orosz Földrajzi Társaság számára földrajzi és néprajzi térképet készített az általa bejárt vidékről. Útja során több mint 30 000 kilométert tett meg. Magyarországra 1847-ben már súlyos betegen tért vissza.

© Fotó
Gulyás Zoltán/Újkor

Az általa gyűjtött tárgyakból hazánkban első ízben néprajzi kiállítást rendeztek. Egy évvel később Eötvös József kinevezi a pesti Egyetemi Könyvtár őréül, amely hivatalt 1858-ban bekövetkezett haláláig viselte. A negyvenedik életévébe lépett Reguly tüdővérzésben hunyt el.

Az európai tudomány s a nemzeti akadémia egy, a nyelvészet, földrajz s népisme körének tágítása végett élete legszebb részét egészség-emésztő utazások és buvárlatokra szánt tudóst; az egyetemi könyvtár buzgó hivatalnokot vesztett

– írta a korabeli Vasárnapi Újság. Reguly Antalt a Fiumei Sírkertben helyezték örök nyugalomra. Emlékezetére 1990-ben az Urál egyik – 1711 méter magas – hegycsúcsát is róla nevezték el.

© Fotó
Wikipedia

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról,  a Szerdahelyi utcáról, a Dobozi utcáról, a Szentkirályi utcáról, valamint a Dankó utcáról írtunk már.

Forrás: Józsefvárosi séták, Vasárnapi Újság/Arcanum Digitális Tudománytár, Magyar Életrajzi Lexikon, Tisztviselőtelep.hu, Fortepan, Hungaricana

Rovat