A XIX. század első felében Backer (magyarul Pék) Gasse-nak, majd Liszt utcának keresztelt közterület a XX. század elején Táncsics Mihályról kapta nevét. Táncsics több szálon kötődött Józsefvároshoz: egy kerületi csizmadia lányát, Seidel Terézt vette nőül, illetve a szabadságharc leverését követően a Tömő utcai háza pincéjében bujkált 8 éven keresztül az osztrákok elől.

A Táncsics utcát a II. világháborút követő nagy utcanév átnevezési hullámban, 1948-ban Lovassy Lászlóról nevezik el. Érdekesség, hogy bő tíz ével ezelőtt, a 6. számú ház befalazott ablakaira egy békebeli, keménykalapos, sétapálcás urat és egy poharat tartó hölgyet fújt festősablon segítségével egy ismeretlen személy, amely ma is látható. 

Lovassy, az országgyűlési ifjúság reménysége

Az 1815-ben született Lovassy László jogi tanulmányai befejeztével Pozsonyba ment országgyűlési gyakornoknak, hogy ügyvédi oklevelet kaphasson, illetve jártasságot szerezzen a politikában és a jogtudományban. Az 1832-36-os országgyűlési ifjúság báró Wesselényi Miklós javaslatára a fontos kérdések megvitatására egyletet alakítottak, mely a Társalkodási Egyesület nevet vette fel, és amelynek szellemi vezére Lovassy László lett. Segítséget nyújtottak a lengyel menekülteknek, értekezéseket tartottak, beszédeket olvastak fel a demokratikus reformokról, a jobbágykérdés megoldásáról.

Levelet küldtek az erdélyi országgyűlési ifjúságnak a szabadságért vívott közös küzdelemre felszólítva őket. Lovassy lelkes beszédeket mondott, melyben dicsérte Wesselényi hatalom elleni küzdelmét, bírálta a királyt és a kormányt. A pozsonyi országgyűlés berekesztése után az udvar az országgyűlési ifjúságra csapott le az ellenzék megfélemlítése érdekében. Lovassyt és négy társát rabosították. A királyi tábla a törvénytelenül lefolytatott vizsgálat és tárgyalás után 1837-ben tíz évi várfogságra ítélte Lovassyt, ezért a Morvaországi Spielbergbe szállították, ahol a legsúlyosabb váddal elítélteknek megfelelő elbánásban részesítették: magánzárkában, lábbilincsben töltött 3 évet, ami alatt testileg és lelkileg is megtört. 1840-ben a teljesen összetört Lovassy amnesztiát kapott és Pozsonyban gyógykezelték, majd szülővárosában, Nagyszalontán telepedett le, ahol 1892-ben hunyt el.

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról valamint a Lósy Imre utcáról írtunk már.

Forrás: Lovassy.hu, hungaricana, Arcanum Digitális Adatbázis