Józsefvárosi utcák névadói: Lovassy, a törvénytelenül elítélt reformpolitikus

Bányai Rudolf | 2020. 05. 07. – 08:00

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a Tavaszmező és a József utcák közötti Lovassy László utca történetének és névadójának eredtünk a nyomába. Lovassy Lászlót, a reformokat követelő 1832-36-os országgyűlési ifjúság reménységét törvénytelenül 10 évi várfogságra ítélték, mert „a társadalmi renddel ellentétben lévő veszedelmes elveket s véleményeket ápolt”.   

© Fotó
wikipedia

A XIX. század első felében Backer (magyarul Pék) Gasse-nak, majd Liszt utcának keresztelt közterület a XX. század elején Táncsics Mihályról kapta nevét. Táncsics több szálon kötődött Józsefvároshoz: egy kerületi csizmadia lányát, Seidel Terézt vette nőül, illetve a szabadságharc leverését követően a Tömő utcai háza pincéjében bujkált 8 éven keresztül az osztrákok elől.

© Fotó
hungaricana

A Táncsics utcát a II. világháborút követő nagy utcanév átnevezési hullámban, 1948-ban Lovassy Lászlóról nevezik el. Érdekesség, hogy bő tíz ével ezelőtt, a 6. számú ház befalazott ablakaira egy békebeli, keménykalapos, sétapálcás urat és egy poharat tartó hölgyet fújt festősablon segítségével egy ismeretlen személy, amely ma is látható. 

© Fotó
Baranyai Attila/Hírnyolc

Lovassy, az országgyűlési ifjúság reménysége

Az 1815-ben született Lovassy László jogi tanulmányai befejeztével Pozsonyba ment országgyűlési gyakornoknak, hogy ügyvédi oklevelet kaphasson, illetve jártasságot szerezzen a politikában és a jogtudományban. Az 1832-36-os országgyűlési ifjúság báró Wesselényi Miklós javaslatára a fontos kérdések megvitatására egyletet alakítottak, mely a Társalkodási Egyesület nevet vette fel, és amelynek szellemi vezére Lovassy László lett. Segítséget nyújtottak a lengyel menekülteknek, értekezéseket tartottak, beszédeket olvastak fel a demokratikus reformokról, a jobbágykérdés megoldásáról.

© Fotó
lovassy.hu

Levelet küldtek az erdélyi országgyűlési ifjúságnak a szabadságért vívott közös küzdelemre felszólítva őket. Lovassy lelkes beszédeket mondott, melyben dicsérte Wesselényi hatalom elleni küzdelmét, bírálta a királyt és a kormányt. A pozsonyi országgyűlés berekesztése után az udvar az országgyűlési ifjúságra csapott le az ellenzék megfélemlítése érdekében. Lovassyt és négy társát rabosították. A királyi tábla a törvénytelenül lefolytatott vizsgálat és tárgyalás után 1837-ben tíz évi várfogságra ítélte Lovassyt, ezért a Morvaországi Spielbergbe szállították, ahol a legsúlyosabb váddal elítélteknek megfelelő elbánásban részesítették: magánzárkában, lábbilincsben töltött 3 évet, ami alatt testileg és lelkileg is megtört. 1840-ben a teljesen összetört Lovassy amnesztiát kapott és Pozsonyban gyógykezelték, majd szülővárosában, Nagyszalontán telepedett le, ahol 1892-ben hunyt el.

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról valamint a Lósy Imre utcáról írtunk már.

Forrás: Lovassy.hu, hungaricana, Arcanum Digitális Adatbázis

Rovat