Az ezernyolcszázas évek közepén még alig néhány ház állt a mai Kiss József utca helyén, amely a hatalmas területű állatvásár teret határolta. A XIX. század közepétől az állatvásár területének egy részén új utcák alakulnak ki. Az addig névtelen utcák elnevezésére 1872-ben került sor, a Sertéskereskedő (ma Népszínház) utca és a Rákóczi út közötti egyik utca az Aggteleki utca nevet kapta – számolt be az eseményről a Hon december 25-ei lapszáma.

Az Aggteleki és Luther utca közötti telken egy iskola is működött, ahová egyes források szerint Petőfi Sándor is járt kisdiákként. Az iskola helyére a helyi tót (szlovák) közösség hitéletét szolgáló evangélikus templom épült, amely 1863-ra lett készen. A templomépítés anyagi terheinek könnyítéseként a tót közösség eladta a templom körüli telkeket, amelyekre bérházak épültek, így az egyházi épület rejtve maradt az arra járók tekintete elől. Érdekesség, hogy az utcában egy ideig lovarda is működött: 1883-ban a főváros engedélyt adott Krembser Traugottnak, hogy a 11. szám alatt lovardát alapítson, ahol hölgyek és urak egyaránt csiszolhatták lovaglótudásukat. 1907-ben Deák Ferenc nevét viselő szálloda nyitotta meg kapuit a 7. szám alatt. A korabeli hirdetések alapján a modern berendezéssel ellátott hotelben villanyvilágítás, központi fűtés, amerikai önműködő mosdóasztalok, fürdő és kávéház is a vendégek rendelkezésére állt.

A Népszínház utca találkozásánál Polgári Serfőzde működött egykor. Az épület homlokzatán ma is látható a mozaikfríz, amely „a sörkészítés és sörivás dicséretét” hirdeti. A pompás díszítést a kor legkiválóbb üveges- és mozaikkészítő mestere Róth Miksa készítette 1906-ban. A mozaikfríz állapota a 2010-es évekre jelentősen leromlott, a felújítására 2014 és 2019 között került sor a főváros és a kerület akkori vezetésének jelentős támogatásával.

Ebben az épületben lakott Kiss József költő is 1907 és 1921 között. Emlékezetére az Aggteleki utcát Kiss József utcára nevezték át 1956-ban.

Kiss József, aki költeményeivel megragadta az olvasó lelkét  

Kiss József Mezőcsáton született 1843-ban egy zsidó kereskedő családban. Hétéves volt amikor a család a felvidéki Serkére költözött, ott szerettette meg vele az irodalmat Almási Balogh Sámuel református lelkész. 19 évesen abbahagyta tanulmányait és vándortanítónak állt.

1867-ben Pestre ment, hogy kiadassa verseit, ám a siker ekkor még váratott magára. Költői pályája a Simon Judit című művel indult emelkedésnek, amelyet 1875-ben Toldy Ferenc mutatott be a Kisfaludy társaságban, amelynek később tagja lett. Egy évre rá Temesvárra költözött, ahol a zsidó hitközség jegyzője volt, s csak 1882-ben tért vissza Budapestre, ahol a magyar-francia biztosítótársaságnál helyezkedett el tisztiviselőként. Ekkor az Üllői út 44. szám alatt lakott, egy ideig ide költözött hozzá Reviczky Gyula is.

1890-től alapító-főszerkesztője A Hét című folyóiratnak, amelynek deklarált célja volt, hogy a haladó szellemű polgárság vezető irodalmi lapjává váljon, ezért a fiatal írói nemzedéket (Ignotus, Bródy Sándor, Heltai Jenő, Ambrus Zoltán) helyezte előtérbe. Emiatt a Nyugat előfutárának is tartják a lapot. Kiss József élete utolsó évtizedében a Népszínház utca 22. szám alatt lakott és ott is hunyt el 1921-ben, 78 éves korában.   

„Lyrikus volt mindenekfölött és mindvégig, aki elbeszélő formában is nem annyira sorsokat, mint inkább érzelmeket szólaltatott meg, csak oly érzelmeket, melyek az ő lelkén is átviharzottak s azért az olvasó lelkét is megragadják” – búcsúzott tőle Berzeviczy Albert a Kisfaludy Társaság nevében.

Kiss Józsefet a Salgótarjáni úti temetőben helyezték végső nyugalomra. Síremlékén saját versének egy részlete olvasható:

„Az én mezőmön nem értek kalászok, 

Az én aratásom egy marék virág, 

Az én gyönyöröm az álomlátások, 

Az én világom egy álomvilág.”

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról,  a Szerdahelyi utcáról, a Dobozi utcáról, a Szentkirályi utcáról, a Dankó utcáról, a Reguly Antal utcáról, a Stáhly utcáról, a Brunszvik Júlia és a Hugonnai Vilma terekről, a Csepreghy utcáról, a Festetics György utcáról, a Győrffy István utcáról, a Horváh Mihály térről, a Stróbl Alajos utcáról, a Blaha Lujza térről valamint a Corvin közről írtunk már.

Forrás: Józsefvárosi séták, Józsefvárosi Lexikon, mrfoster.blog.hu, A Kisfaludy Társaság Évlapjai, Vasárnapi Újság, Nemzet, Pesti Hírlap, Hon/Arcanum Digitális Tudománytár, Hungaricana, nori.gov.hu,