Józsefvárosi utcák névadói: Gyulai Pál, a magyar irodalom jeles alakja

Bányai Rudolf | 2021. 01. 25. – 13:20

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a Palotanegyedben, a Rákóczi út és a Kőfaragó utca között húzódó Gyulai Pál utca történetének és névadójának eredtünk a nyomába. Gyulai Pál irodalmi munkássága szerteágazó volt: kiadványokat és újságokat szerkesztett, verseket, könyveket, kritikákat írt, tanított, és irodalmi társaságot elnökölt, valamint tagja és jegyzője volt a főrendiháznak. A magyar irodalom kiemelkedő alakja életének meghatározó részét a Palotanegyedben töltötte, sokáig a Főherceg Sándor (ma Bródy Sándor) utcában élt és alkotott. 

© Fotó
Facebook

A mai Belváros területére korlátozódó Pest városa a XVII. században kelet felé terjeszkedett, az akkor még Pacsirtamezőként (ma Józsefváros) emlegetett területen. Elsőként a mai Palotanegyed területe épült be. Az 1700-as években pusztító pestisjárványok miatt a városi tanács Szent Rókus, a pestisből kigyógyultak védőszentjének tiszteletére kápolnát építtetett, ami végül 1765-re készült el.

© Fotó
Egykor.hu

A Szent Rókus kápolna szomszédos telkén pedig 1798-ban épült a Pesti Polgári Köz Ispotály (ma Szent Rókus Kórház). A környéken akkoriban még egyszintes, főként vályogházak álltak, amelyeket az 1838-as nagy pesti árvíz döntött romba, a kápolna bejáratánál ma is látható az árvíz szintjét jelző tábla. Ezt követően nagyszabású építkezések indultak, a szabályozásoknak köszönhetően azonban már csak kőházak épülhettek az akkor még Perlhuh Strasse-n (ma Gyulai Pál utca) is, amit később Gyöngytyúk utcára magyarosítottak.

© Fotó
Hungaricana

A XIX-XX. században a környéken lakott az akkori irodalmi, művészeti és tudományos világ krémje, így a Gyöngytyúk utcának is számos neves lakója volt. A 13. szám alatti házban élt egy ideig Krúdy Gyula író, az utca másik végén, az 1. szám alatt pedig a híres geográfus Cholnoky Jenő hajtotta fejét párnára esténként.

© Fotó
Fortepan/Cholnoky Tamás

Az utca egy rövid szakaszán egykor villamos is járt: 1911-től a második világháború végéig a 2-es szerelvény fordult ki a Stáhly utcából a Rókus kórház elé. 1912-ben a Gyöngytyúk utcát a néhány évvel korábban elhunyt Gyulai Pálról nevezték el.

© Fotó
Hampage

Gyulai Pál hosszú időn át a Palotanegyedben élt és alkotott

Gyulai Pál 1826-ban született Kolozsvárott és itt is kezdte meg tanulmányait a református kollégiumban.  Édesapja korán elhunyt, így, hogy a családját segítse gyermekek tanításából, később az Erdélyi Híradó című politikai lapnál dolgozott így saját keresetből tartva fenn önmagát. 1847-ben a református kollégium költészeti osztályának tanára lett. Az 1848-49-es forradalom után Pestre költözött.

© Fotó
galeriasavaria.hu

Megismerkedett a korabeli irodalom jeleseivel: Jókai Mórral, Csengery Antallal, Eötvös Józseffel, alapítója volt a Vasárnapi Újságnak, írt a Pesti Naplóba, a Budapesti Hírlapba. 1858-ban feleségül vette Szendrey Júlia húgát, Szendrey Máriát. Apósa a fiatal párnak megvette a Főherceg Sándor utca 13. szám alatti házat. Gyulai itt lakott 1899-ig, amíg le nem bontották az épületet.

© Fotó
Wikipedia

Amíg az új ház épült – amit lánya örökölt – addig az irodalmár a Szentkirályi, illetve a Baross utcában is lakott. Ötvenévesen felkérték, hogy vezesse a budapesti egyetem irodalmi tanszékét, később a főrendiház tagja és jegyzője is lett.

© Fotó
OSZK

„Gyulai kitűnő író is volt s jeles költő. Mint ember: talpig férfi, nemzetének igazán hű fia, a ki nem csak emlegette, hanem tudta jól és bölcsen szeretni a hazát. Kétségtelen, hogy élénk vérmérséklete, rendkívül gyors és biztos ítélőképessége, hatalmas boncoló ereje szinte praedestinálták őt a kritikára — s immár irodalomtörténeti bizonyosság, hogy e téren minden előzőjét: Kölcseyt, Bajzát, Erdélyit — messze túlszárnyalta” ­– írta róla az Urania című tudományos folyóirat 1909-ben, amikor elhunyt. A Fiumei úti Sírkertben helyezték örök nyugalomra. 

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról,  a Szerdahelyi utcáról, a Dobozi utcáról, a Szentkirályi utcáról, a Dankó utcáról, a Reguly Antal utcáról, a Stáhly utcáról, a Brunszvik Júlia és a Hugonnai Vilma terekről, a Csepreghy utcáról, a Festetics György utcáról, a Győrffy István utcáról, a Horváh Mihály térről, a Stróbl Alajos utcáról, a Blaha Lujza térről, a Corvin közről, a Kiss József utcáróla Bezerédj utcáról valamint a Vajda Péter utcáról írtunk már.

Forrás: jozsefvaros.hu, hampage, Urania/Arcanum Digitális Tudománytár, Magyar Életrajzi Lexikon, Fortepan, Hungaricana

Rovat