A Baross tér környékét az ezernyolcszázas évek elejére kertes házak lepték el. Az új pályaudvar (Keleti) építése teljesen átrendezte a területet. A Kerepesi út és Fiumei út közötti névtelen utcát 1884-ben a Festetics utca nevet kapta a Fővárosi Közmunkák Tanácsa jóváhagyását követően. A Kerepesi – Festetics – Mosonyi – Lóvásár utcák határolta területen a MÁV bérházakat épített a vasúti dolgozók számára.

A Mosonyi utca és a temető közötti területen a lovasrendőrök laktanyája kapott helyet. A Festetics utca 3. szám alatt működött a századfordulón a siketnémák állami intézete, amely épület ma a Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Technikum otthona.  

A Budapesti Villamos Városi Vasút az 1910-es években építette ki a 2 villamos pályáját, amely a Festetics utca és Jászai Mari tér között közlekedett. A síneken ma a 24-es villamos jár. A BKK tervei szerint az M3 metró felújítása miatt ősztől, ugyan más útvonalon, de újra el lehetne érni innen a Jászai Mari teret villamossal.  

Festetics György, a Georgikon és a Helikon alapítója

A 1755-ben született Festetics György gyermekkorát meghatározta, hogy a főúri családokban akkoriban divatos német, latin helyett magyar nyelvű neveltetésben részesült. Felső iskoláját a Mária Terézia által alapított bécsi Theresianumban végezte 1768 és 1775 között kiváló eredménnyel. Tanulmányai elvégzését követően – adminisztratív állását feladva – katonai pályára lépett.

1778-ban az atyai intés ellenére a Nádasdy huszárezred tagja lett. 18 évi szolgálatot követően, mint a Graeven ezred alezredese kérvényezte a bécsi udvarnál a magyar ezredek itthon tartását, ezért II. Lipót Belgiumba helyezte át. Ennek folyományaként leszerelt és Keszthelyre, a családi birtokra vonult vissza. Látva a magyar mezőgazdaság elmaradottságát, fejlesztésekbe kezdett. 1797-ben megalapította a Georgikont, az első hazai gazdasági tanintézményt, amely egy tanárral és egy tanulóval kezdte meg működését.

Az iskola 51 évi fennállása során csaknem száz tanár vett részt az oktatásban. Jelenleg egyes épületei a Georgikon Majormúzeumnak adnak otthont. 1817-től Helikon néven irodalmi összejöveteleket szervezett, amelyen a kor legjelentősebb írói, költői is megfordultak.

 

Honn ülsz, szántasz és vetsz, kazlakat állítasz,
Ugart törsz, árkot nyitsz, mocsárt ’s tót szárítasz,
Nemesíted almád s sajtolod szőlődet, 
Ménes, gulyák, nyájak fedik el meződet,
S azért örülsz a nagy birtok nagy hasznának,
Hogy a sokból sokat adhass a Hazának  

– írta Kazinczy Ferenc Festetics Györgyhöz című költeményében.

Festetics György 1819-ben, 64 éves korában hunyt el. „A megholt Nagy Embernek első dicsőítése a díszes temettetés. Megadta ezt tolnai Gróf Festetics György Ő Excellenciájának a Nemzet” – olvasható a Hazai és Külföldi Tudósítások korabeli számában, amelyben beszámoltak arról is, hogy a köztiszteletben álló grófot nemcsak a főrend, hanem a köznép is elkísérte utolsó útjára.

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról,  a Szerdahelyi utcáról, a Dobozi utcáról, a Szentkirályi utcáról, a Dankó utcáról, a Reguly Antal utcáról, a Stáhly utcáról, a Brunszvik Júlia és a Hugonnai Vilma terekről, valamint a Csepreghy utcáról írtunk már.

Forrás: Józsefvárosi séták, Hazai és Külföldi tudósítások, Hasznos Mulatságok, Vasárnapi Újság /Arcanum Digitális Tudománytár, OSZK, hampage.hu, Hungaricana, Cséby Géza: Gróf Festetics György helye a magyar művelődéstörténetben, Magyar Életrajzi Lexikon, kozterkep.hu,