Józsefvárosi utcák névadói: Festetics György, az első hazai gazdasági tanintézet alapítója

Bányai Rudolf | 2020. 07. 28. – 12:43

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a Fiumei út és a Kerepesi út között húzódó Festetics György utca történetének és névadójának eredtünk a nyomába. Gróf Festetics György 18 évnyi katonai szolgálatot követően tért vissza a családi birtokra, és a hazai gazdálkodás fejlesztésének szolgálatába állva megalapította a keszthelyi Georgikont, az első magyar gazdasági tanintézetet.  

© Fotó
Röghegyiné Anita/Köztérkép

A Baross tér környékét az ezernyolcszázas évek elejére kertes házak lepték el. Az új pályaudvar (Keleti) építése teljesen átrendezte a területet. A Kerepesi út és Fiumei út közötti névtelen utcát 1884-ben a Festetics utca nevet kapta a Fővárosi Közmunkák Tanácsa jóváhagyását követően. A Kerepesi – Festetics – Mosonyi – Lóvásár utcák határolta területen a MÁV bérházakat épített a vasúti dolgozók számára.

© Fotó
Hungaricana

A Mosonyi utca és a temető közötti területen a lovasrendőrök laktanyája kapott helyet. A Festetics utca 3. szám alatt működött a századfordulón a siketnémák állami intézete, amely épület ma a Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Technikum otthona.  

© Fotó
Google streetview

A Budapesti Villamos Városi Vasút az 1910-es években építette ki a 2 villamos pályáját, amely a Festetics utca és Jászai Mari tér között közlekedett. A síneken ma a 24-es villamos jár. A BKK tervei szerint az M3 metró felújítása miatt ősztől, ugyan más útvonalon, de újra el lehetne érni innen a Jászai Mari teret villamossal.  

Festetics György, a Georgikon és a Helikon alapítója

A 1755-ben született Festetics György gyermekkorát meghatározta, hogy a főúri családokban akkoriban divatos német, latin helyett magyar nyelvű neveltetésben részesült. Felső iskoláját a Mária Terézia által alapított bécsi Theresianumban végezte 1768 és 1775 között kiváló eredménnyel. Tanulmányai elvégzését követően – adminisztratív állását feladva – katonai pályára lépett.

© Fotó
OSZK.hu

1778-ban az atyai intés ellenére a Nádasdy huszárezred tagja lett. 18 évi szolgálatot követően, mint a Graeven ezred alezredese kérvényezte a bécsi udvarnál a magyar ezredek itthon tartását, ezért II. Lipót Belgiumba helyezte át. Ennek folyományaként leszerelt és Keszthelyre, a családi birtokra vonult vissza. Látva a magyar mezőgazdaság elmaradottságát, fejlesztésekbe kezdett. 1797-ben megalapította a Georgikont, az első hazai gazdasági tanintézményt, amely egy tanárral és egy tanulóval kezdte meg működését.

© Fotó
Vasárnapi Újság /Arcanum Digitális Tudománytár

Az iskola 51 évi fennállása során csaknem száz tanár vett részt az oktatásban. Jelenleg egyes épületei a Georgikon Majormúzeumnak adnak otthont. 1817-től Helikon néven irodalmi összejöveteleket szervezett, amelyen a kor legjelentősebb írói, költői is megfordultak.

 

…Honn ülsz, szántasz és vetsz, kazlakat állítasz,
Ugart törsz, árkot nyitsz, mocsárt ’s tót szárítasz,
Nemesíted almád 's sajtolod szőlődet, 
Ménes, gulyák, nyájak fedik el meződet,
S azért örülsz a nagy birtok nagy hasznának,
Hogy a sokból sokat adhass a Hazának… 

– írta Kazinczy Ferenc Festetics Györgyhöz című költeményében.

Festetics György 1819-ben, 64 éves korában hunyt el. „A megholt Nagy Embernek első dicsőítése a díszes temettetés. Megadta ezt tolnai Gróf Festetics György Ő Excellenciájának a Nemzet” – olvasható a Hazai és Külföldi Tudósítások korabeli számában, amelyben beszámoltak arról is, hogy a köztiszteletben álló grófot nemcsak a főrend, hanem a köznép is elkísérte utolsó útjára.

© Fotó
wikipedia.hu

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról,  a Szerdahelyi utcáról, a Dobozi utcáról, a Szentkirályi utcáról, a Dankó utcáról, a Reguly Antal utcáról, a Stáhly utcáról, a Brunszvik Júlia és a Hugonnai Vilma terekről, valamint a Csepreghy utcáról írtunk már.

Forrás: Józsefvárosi séták, Hazai és Külföldi tudósítások, Hasznos Mulatságok, Vasárnapi Újság /Arcanum Digitális Tudománytár, OSZK, hampage.hu, Hungaricana, Cséby Géza: Gróf Festetics György helye a magyar művelődéstörténetben, Magyar Életrajzi Lexikon, kozterkep.hu, 

Rovat