Józsefvárosi utcák névadói: Dobozi Mihály, a török elleni küzdelem legendás alakja

Bányai Rudolf | 2020. 05. 20. – 08:56

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a Baross utca és Teleki tér között húzódó Dobozi utca történetének és névadójának eredtünk a nyomába. A nemes katona, Dobozi Mihály történetét – aki társaival a hódító török ellen felvette a harcot – számos költő, író és festő megörökítette.

© Fotó
Facebook.com/hitpajzsanemzetiegylet

A XVIII. század végén, a környék beépültével együtt kialakult közterületet a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa Dobozi Mihály, a török elleni küzdelem legendás alakja után Dobozi utcának nevezte el. Az utca jellegzetessége a Baross utcai villamos remíz. Az 1889-ben épült kocsiszín – ahová mintegy hetven villamos térhet nyugovóra – homlokzatának egy részét a közelmúltban újították fel.

© Fotó
Baranyai Attila/Hírnyolc

A ma már csendesebbnek mondható utcában az 1890-es évek végén zajlott az élet. A rendőri krónikák szerint akkoriban a Dobozi egyike volt azon utcáknak, ahol a késeléssel párosult verekedések napirenden voltak. Nem keltett nagy feltűnést a Dobozi utca lakói között az a június 2-ai csata, amelyet a 11. számú ház lakói vívtak Potoba Antal házmesterrel és feleségével, és melynek 1 halottja és 20 sérültje volt a Magyar Nemzet 1899 lapszámának beszámolója szerint.

© Fotó
Hungaricana

A Dobozi, valamint a Fiumei utca egy szakasza határolja a két utca kezdőbetűiről elnevezett FiDo teret is. A kilencvenes években, az akkor még elhanyagolt állapotú téren gyakran ócskapiacot is tartottak. 2014-ben a teret teljeskörűen felújították, és ifjúsági parkot alakítottak ki ott közösségi épülettel és sportpályákkal.

© Fotó
Baranyai Attila/Hírnyolc

Dobozi Mihály és neje: a hitvesi hűség megtestesítője

A történet szerint a mohácsi vészt követően, Pusztamarótnál – ahol történelmi emlékhelyet is kialakítottak – a környékbeli kisnemesekből és parasztokból álló csapat szekértábort állított a Buda környékén portyázó török ellen, hogy megvédjék családjaikat. A köralakban felállított szekér-erősséget árkokkal vették körül, amelyet a közeli tóból hozott vízzel töltöttek fel. Ezzel sikeresen vették fel a küzdelmet az előőrs csapatokkal, ki-kitörve számos törököt hánytak kardélre, ám a megerősített sereg ellen nem volt esélyük.

© Fotó
wikipedia

Ekkor történt, hogy Dobozi Mihály lóháton megpróbálta kimenteni feleségét, Farmos Ilonát a török ostromgyűrűből. Az üldözők azonban hamarosan utolérték őket. Ilona kérésére, hogy ne kerüljön az ellenség kezére, és a becsületét is megmentse, Dobozi leszúrta asszonyát, majd szembefordult a törökökkel, akik őt is lekaszabolták.

A hitvesi hűséget mintázó cselekedet számos költőt, festőt megihletett. Kölcsey Ferenc mellett Kisfaludy Sándor is rímbe szedte a történetet, Székely Bertalan és Madrász Viktor pedig festményen örökítette meg Dobozit és feleségét.

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról, valamint a Szerdahelyi utcáról írtunk már.

Forrás: Józsefvárosi séták, Pallas nagylexikona, Magyar Nemzet/Arcanum Digitális Tudománytár, Fortepan, Hungaricana

Rovat