Józsefvárosi utcák névadói: Diószegi Sámuel a Füvészkönyvet író lelkész

Bányai Rudolf | 2020. 03. 23. – 09:12

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a Kálvária tér és Orczy út között húzódó Diószegi Sámuel utcát vesszük górcső alá, amely az idők során többször is átesett névváltoztatáson. Mai nevét a XIX. században élt Diószegi Sámuel debreceni lelkész-botanikusról kapta, akit Fazekas Mihállyal közösen írt Füveskönyve tett ismertté.

© Fotó
Baranyai Attila/Hirnyolc

A Diószegi Sámuel (és nem Diószeghy Sámuel) utca legkorábbi ismert neve Ó, vagy Régi utca, avagy a korabeli szokásoknak megfelelően németül (Alt Gasse). Az utcát az 1800-as évek közepétől Örömvölgy utcának hívták, az átnevezés azonban 1874-ben vált hivatalossá. Ezt az elnevezést 1945-ig megőrizte.

© Fotó
Hampage.hu/kozlekedes

Ide született és itt nőtt fel Kubala László labdarúgó-játékos (1927-2002) is, akinek a gyermekkorában még villamos is robogott az utcában. Az utca és a Kálvária tér sarkán álló épület – amelynek földszintjén most könyvtár működik – lakott 1919-1922 között Radnóti Miklós, amelyre emléktábla is emlékeztet.

© Fotó
Nedbál Miklós/Hirnyolc

A második világháború végén (1945-ben) az egy évvel korábban Auswitzban elhunyt Farkas István (1887-1944) festő nevét kapta az utca, majd 1953-tól Diószegi Sámuelre nevezték át.

A XIX. század végén a Kőris utca találkozásánál Szeszgyár állott, a XX. század elejétől pedig a Csobáncz utca sarkánál elemi iskola – ma Semmelweis Egyetem Bókay János Szakgimnázium – és a Kossuth kávéház is fellelhető volt az utcában.

© Fotó
Baranyai Attila/Hirnyolc

Az Orczy parkot határoló Diószegi utcában kapott helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának több épülete is.

Diószegi Sámuel, a botanikus

Az 1760-ban született Diószegi Sámuel szülővárosában, Debrecenben végezte tanulmányait. Természettudományi ismereteit a német göttingai egyetemen gyarapította. Itt ismerte meg a svéd természetbúvár Linné munkáját, amely nagy hatással volt rá. Hazaérkezvén református lelkész lett.

© Fotó
Dioszegi Sámuel Botanikus Kert Facebook-oldal

1789-ben elvette Fazekas Máriát, – a Ludas Matyit is szerző – Fazekas Mihály testvérét, akitől hét gyermeke született. Egyre többet foglalatoskodott kedvenc tudományával, a füvészettel. Sógorával, a hasonló érdeklődésű Fazekas Mihállyal közös füvészkönyv írásába fogtak. 1803-ban Debrecenben prédikátornak, rá öt évre esperessé választották meg.

1807-ben megszületik élete fő műve, a Fazekas Mihállyal együtt közösen írt Füvészkönyv. 1813-ban, halála előtt néhány hónappal pedig megjelenik – szintén közös munka eredményeként – az Orvosi Füvészkönyv.

© Fotó
konyvtar.uni-eszterhazy.hu

Diószegi és Fazekas Füvészkönyve

Az akkori magyar tudományos élet egyik legjelentősebb növényrendszerező művét óriási gyűjtőmunka előzte meg. A könyvben felsorolt 669 növénynemzetség neve között 350 újonnan alkotott van, melyek használata ma is közkeletű. A tudományos körök nagy elismeréssel fogadták munkájukat itthon és külföldön egyaránt.

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, valamint a Visi Imre utcáról írtunk. 

Szöveg: Bányai Rudolf

Forrás: Hirnyolc, dioszegi-samuel.baptistaoktatas.hu

Rovat