Józsefvárosi utcák névadói: a Bezerédj család

Bányai Rudolf | 2020. 12. 29. – 11:23

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a Csokonai és a Luther utca között húzódó Bezerédj utca történetének és névadójának eredtünk a nyomába. Egyes források szerint Istvánról, mások szerint Imréről kapta a nevét, de van, ahol úgy tartják a Bezerédj családról nevezték el a Népszínház negyed eme kis utcáját. Mi pedig ez utóbbi mellett tesszük le a voksunkat, hiszen ebben minden családtag benne van.    

© Fotó
Hírnyolc

A mai Bezerédj utca, amelyet írtak már helytelenül Bezerédynek vagy Bezerédinek is az ezernyolcszázas évek végén alakult ki. Az utcában 1876. szeptember 11-én nyílt népiskola, amelyben az első tanévben 10 osztályt indítottak 500-nál több tanulóval.

© Fotó
Google maps

Jelenleg itt működik a Leövey Klára Görögkatolikus Gimnázium. Az utcában a járdaépítéséről 1880-ban döntött a főváros, amely ekkor határozott arról is, hogy a közvilágítást is fejlesztik, ezért légszeszcsöveket fektettek le. Három évvel később lovagló iskolát nyitottak az Aggteleki (ma Kiss József utca) sarkánál. A századfordulón a kor követelményeinek megfelelő takaréktűzhelyeket gyártottak a 8. szám alatt, a második világháború alatt pedig a Magyar Vöröskereszt központi raktára működött a 16. szám alatt. 

© Fotó
Hungaricana

A Bezerédj család leghíresebb tagjai:

Bezerédj Imre kuruc brigadéros 1679-ben született. Már egészen fiatalon katonai pályára lépett, Eszterházy gróf huszárezredében lett kapitány. A franciák elleni háborúból hazatérve csatlakozott a kurucokhoz és csapatával Sopron könyékén hadakozott a labancokkal.

© Fotó
Wikipédia/Turi Török Tibor alkotása

II. Rákóczi Ferenc 1706-ban léptette elő brigadérossá. A harcmezőkön a feljegyzések szerint 72 ellenséges tisztet ölt meg. A trencséni vereség után át akart állni a császáriakhoz, ám ezt leleplezték a tisztjei és 1708-ban kivégezték. Monogramos csákányfokosát a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. 

Bezerédj István reformkori politikus 1796-ban született. A nemesi családból származó fiatal 27 évesen kapcsolódott be a közéletbe. 1830-tól Tolna vármegye képviselője lett. Kiváló szónoki képességei miatt a magyar Démoszthensznek nevezték kortársai. Kiállt az adózó nép terheinek csökkentése mellett.

© Fotó
Wikipedia

Jobbágyainak megkönnyítette a jobbágymegváltást – egy elmélet szerint számos jobbágya Józsefváros területén telepedett le. A Brunszvik Terézzel, Kossuth Lajossal és Szentkirályi Móriccal megalapította azt az egyletet, amely Kisdedóvó Intézeteket hozott létre. Az első falusi kisdedóvót saját költségén hozta létre a Tolna megyei Hidjapusztán, amelyet felesége Bezerédj Amália vezetett. 1848-49-ben országgyűlési követ volt, 1850-ben halálra ítélték, de végül kegyelmet kapott és hat évvel később hunyt el.

Bezerédj Amália 1804-ben született a Vas megyei Szentivánfán. Hat fiatalabb testvérének a nevelésébe már 10 évesen besegített. 1815-ben ismerte meg a család szerdahelyi ágából származó Bezerédj Istvánt, akihez hozzá is ment tizenhét évesen.

© Fotó
Wikipedia

Írással is foglalkozott, legnevesebb műve a Flóri könyve – melyet lányának címzett – az első magyar nyelvű verses, képes, kottás daloskönyv. Ő vezette a férje által 1836-ban alapított hidjapusztai óvodát. Sajnos nem tehette sokáig, mert egy évre rá, mindössze 33 évesen tüdőbetegségben elhunyt.  

Bezerédj Pál a magyar selyemgyártás úttörője 1840-ben született Sopronban. Itt kezdte meg tanulmányait, amit a bécsi Theresianumban folytatott. Mezőgazdász oklevelét a bajorországi Weihenstefanban szerezte. Megfigyelte nagybátyja, Bezerédj István selyemhernyótenyésztési fortélyait, majd külföldi tanulmánykörútra ment.

© Fotó
Fortepan/Kecskeméti Attila

Hazatérve munkához látott, a selyemkelméire 1879-ben figyelt fel a földművelésügyi miniszter, aki kinevezte a magyar selyemhernyótenyésztés miniszteri biztosává. Munkája eredményeként Magyarország Európa 3. legnagyobb selyemhernyótenyésztője lett 1905-ben. Selyemfonodákat alapított az ország számos pontján, ám ezek nagy része a trianoni döntést követően a határokon kívülre került. 1918. januárjában hunyt el, 77 évesen.

A felsoroltakon kívül a Bezerédj család számos tagja szerzett különböző területeken érdemeket:

Bezerédj György (1779-1863) a dunai kerületi tábla elnöke volt, császári és királyi tanácsos, Bezerédj Gyula (1825-1880) ’48-as honvéd, a kiegyezést követően Veszprém megye alispánja lett. Sokat tett szülővárosa Felsőörs gimnáziumának fejlesztéséért. Bezerédj László (1813-1871) országgyűlési képviselő rendkívül tehetséges szónok volt, a vasúti bizottság elnökeként is dolgozott. Bezerédj Viktor (1855-1913) jogi doktor az országgyűlésben a veszprémi kerületet képviselte. Sokat fáradozott Veszprém fejlesztéséért, a városi színház épületének felállításáért és gyermekvédelmi intézmények létrejöttéért.

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról,  a Szerdahelyi utcáról, a Dobozi utcáról, a Szentkirályi utcáról, a Dankó utcáról, a Reguly Antal utcáról, a Stáhly utcáról, a Brunszvik Júlia és a Hugonnai Vilma terekről, a Csepreghy utcáról, a Festetics György utcáról, a Győrffy István utcáról, a Horváh Mihály térről, a Stróbl Alajos utcáról, a Blaha Lujza térről, a Corvin közről valamint a Kiss József utcáról írtunk már.

Forrás: Józsefvárosi séták, Józsefvárosi Lexikon, Magyar Életrajzi Lexikon, Arcanum Digitális Tudománytár, Hungaricana, Fortepan

Rovat