Józsefvárosi utcák névadói: Apáthy István, az idegkutató zoológus

Bányai Rudolf | 2020. 03. 30. – 09:10

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a Bókay és a Balassa utca között húzódó Apáthy István utca történetének és névadójának eredtünk a nyomába. Az utcát – amely egykor még a Füvészkertet is határolta – Apáthy István zoológusról nevezték el, aki az idegkutatás területén szerzett érdemeket.

© Fotó
wikipedia

A XIX. század második felében, amikor kezdett beépülni Józsefváros ezen része, a kialakuló közterületet egy bőrkereskedő után Staffenberger utcának nevezték el. Az 1878-ban elhunyt Staffenberger István aktív politikai életet is élt, 1843-ban pestvárosi népszószólónak választották. Az utcát minden bizonnyal azért nevezték el róla, mert oroszlánrészt vállalt a pesti József árvaháznak – Josephinumnak – a létrehozásában.

© Fotó
Vasárnapi újság/OSZK

A Pollack Mihály tervezte árvaháznak – amelynek 1861-ig az árvaházi bizottság főgondnoka, majd több ízben alelnöke is volt – csak a harmada, az Üllői út és Gólya (ma Bókay János) utca sarkánál álló szárnya készült el (ma a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola található itt).

© Fotó
Hungaricana.hu

A Staffenberger utca a XIX. században még a Füvészkertet is határolta, amely az ezerkilencszázas évek elejére – a Klinikák építése miatt – területének kétharmadát elvesztette. Az utca átnevezésére 1953-ban került sor, innentől viseli a 31 évvel korábban elhunyt Apáthy István nevét.

© Fotó
Baranyai Attila/Hirnyolc

Apáthy István, az idegszövettan kutatója

Az 1863-ban született Apáthy István hivatásául az orvosi pályát választotta. Tanulmányai befejeztével besegített Margó Tivadarnak, aki ekkor a rovarok idegrendszerét kutatta. 30 évig vezette az egyetemi zoológiai tanszéket Kolozsvárott, ahol, Apáthy szorgalmazására 1909-ben megnyílt – Európa akkori legkorszerűbb – zoológiái intézete. Az élőlények fejlődésvonalának követésével rendszerezte a férgeket. Kutatásai jelentős mértékben elősegítették a mai idegszövettani ismereteink fejlődését, továbbá egyedülálló módszereket dolgozott ki a mikrotechnika területén is. 1890-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé fogadta. 1907-ben részt vett a Magyar Társadalomtudományi Egyesület megalapításában, amelynek ügyvezető-igazgatói tisztségét is ellátta az első világháború alatt. Az első világháború befejeztével a szegedi egyetemre került, ott is hunyt el 1922-ben.

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , valamint a Diószegi Sámuel utcáról írtunk. 

Forrás: nyelv és tudomány, Magyar életrajzi lexikon, Orvosi hetilap 1973.

Rovat