Józsefvárosi terek névadói: Mindszenty József, aki szembeszállt a totalitárius rendszerekkel

Bányai Rudolf | 2021. 03. 29. – 10:37

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a József és a Tolnai Lajos utcák találkozásánál lévő Mindszenty József tér történetének és névadójának eredtünk a nyomába. Mindszenty József, a kommunista diktatúra idején megkínzott és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt bíboros életével példát mutatott hitből, bátorságból és hazaszeretetből. 

© Fotó
Baranyai Attila/hirnyolc.hu

A Tolnai Lajos utca – korábban Conti utca – és a József utca találkozásánál a második világháború után alakult ki egy kis tér, miután a József utca 50. és 52. számú épületek olyan súlyos bombatalálatot kaptak Budapest ostromakor, hogy már nem lehetett helyreállítani azokat.

© Fotó
Fortepan/Dobóczi Zsolt

Az épületeket ezért elbontották és a helyüket úgy építették be, hogy maradt egy négyzet alakú köztér is. A terület Mindszenty József térré nevezését a Magyarországi Mindszenty Alapítvány kezdeményezte, azzal az indoklással, hogy a kommunisták koholt vádjai alapján elítélt bíboros a börtönbüntetéséből a leghosszabb időt a szomszédos, egykori Conti utcai AVH börtönben töltötte.

© Fotó
Baranyai Attila/hirnyolc.hu

Az elnevezésről szóló indítvány pozitív fogadtatásra lelt a Kocsis Máté vezette képviselő-testületben, így 2015 tavaszán – miután a főváros is rábólintott – hivatalosan is Mindszenty József tér lett. A térre egy egészalakos Mindszenty szobor is került 2017-ben, amelyet leleplezésekor Erdő Péter bíboros áldott meg. A szobor Hermann Zsolt munkája.

© Fotó
Baranyai Attila/hirnyolc.hu

Több mint húsz évig nélkülöznie kellett a szabadságot

Mindszenty József Pehm József néven látta meg a napvilágot 1892. március 29-én. Már zajlott az első világháború, amikor 1915-ben pappá szentelték. Két évvel később a zalaegerszegi főgimnázium hittantanára lett. Mivel hitt a monarchiában, aminek hangot is adott, ezért a Tanácsköztársaság idején két hónapra internálták. A két világháború között rendkívül aktív volt: felépíttette a zalaegerszegi Jézus Szíve ferences templomot, Zalaegerszegre hívta a Notre Dame Női Kanonok és Tanító Rend nővéreit, tanítóképzőt és iskolát hozott létre, valamint megalapította a Szent József szeretetotthont.

© Fotó
mindszentyalapitvany.hu

Német eredetű vezetéknevét az egyre agresszívabb és fenyegetőbb német birodalmi térhódítás miatt 1942-ben Mindszentyre változtatta szülőfaluja, Csehimindszent után. A nyilas hatalomátvételt követően több társával kiállt a zsidók mellett, ezért letartóztatták. A háború után szabadult, de ismét a hatalom kereszttüzébe került, mivel nem hagyta szó nélkül a kommunisták egyházellenességét. 1948-ban letartóztatták, megkínozták és koholt vádak alapján életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek, s csak az 1956-os forradalom kitörése után szabadult.

© Fotó
Fortepan

A forradalom leverésekor az Egyesült Államok nagykövetségén lelt menedéket, amelyet csak 1971-ben hagyhatott el a Vatikán és a kommunista kormány egyezsége alapján, melynek feltételeként a pápa ’74-ben felmentette érseki hivatalából. Ebben az évben Bécsbe, a Pázmány nevét viselő papnevelő intézetbe költözött. 1975-ben hunyt el, az ekkor már vesebajban és prosztatarákban szenvedő bíboros. Holttestét Mariazellben helyezték el, csak 1991-ben hozták haza hamvait és helyezték örök nyugalomra Esztergomban.

© Fotó
wikipedia
Rovat