Józsefvárosi terek névadói: Hugonnai Vilma és Brunszvik Júlia

Bányai Rudolf | 2020. 07. 02. – 10:16

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban a napokban elnevezett Hugonnai Vilma tér valamint a Brunszvik Júlia tér történetének és névadóinak eredtünk a nyomába. Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő, Brunszvik Júlia pedig a 186 éve alapított Pesti Első Bölcsődei Egylet elnöke volt. 

© Fotó
wikipedia

A Fővárosi Közgyűlés június 24-én támogatásáról biztosította a Józsefvárosi Önkormányzatot két eddig névtelen közterület elnevezéséről. A Nap utca és Leonardo da Vinci utca találkozásánál lévő területet Brunszvik Júliáról, az Üllői út és a Korányi Sándor utca  sarkánál Semmelweis Egyetem Központi Betegellátó épület előtti területet Hugonnai Vilmáról nevezték el.

Zöld oázis a Nap és a Leonardo utcák találkozásánál

A Nap utca fokozatosan épült ki a belváros irányából kifelé. A XIX. század közepén még csak a mai Vajdahunyad utcáig ért, és csak a század második felében érte el a mai Leonardo da Vinci utcát, amit akkoriban Óriás utcának neveztek.

© Fotó
Hungaricana

A terv az volt, hogy a Nap utcát összekötik a Losonci utcával, ami a mai Szigony utcától húzódott a Kálvária térig. Ám ebből mindössze annyi valósult meg, hogy egyenes vonalban elérte a Leonardo da Vinci utcát, így egy háromszög alakú kis tér alakult ki. Ezt a zöld oázist a köznyelv Nap térnek nevezte el, hivatalos neve nem volt. Eddig. Ugyanis a közvetlen közelben lévő bölcsőde okán Brunszvik Júlia nevét kapta.

© Fotó
Google streetview

Az első pesti bölcsőde jeles alakja

Az 1786-ban született Brunszvik Júlia, Brunszvik Teréznek – az első magyarországi óvodák megalapítójának – unokahúga. A jogot tanult Júlia 19 évesen férjhez megy Forray Andráshoz. Mária Dorottya főhercegnő szolgálataiért grófi címet adományozott neki. Elsők között csatlakozott a budai Jótékony Nőegylethez, amely minden nemes ügyet felkarolt.

© Fotó
brunszvikterez.hu

Az egylet 1819-ben elnökasszonyává választotta Brunszvik Júliát. 1830-ban megözvegyül. Elsők között adakozott a pesti bölcsődére, amely 1852-ben nyitotta meg kapuit. A rá következő évben Majer Mihály lemondott elnöki tisztségéről és Forrayné Brunszvik Júliát választják meg utódául, akinek a neve így végleg összeforrt az első pesti bölcsődével.

Tér a Klinikák és a Ludovika találkozásánál

A magyar tiszti képzés fellegvára a Ludovika főépülete 1836-ra készült el. Az intézményt határoló utca ennek megfelelően a Ludoviceum (ma Korányi Sándor utca) nevet kapta.

© Fotó
Hungariana

Ekkortájt a Ludoviceum utca Üllői úti találkozásánál a belváros irányába egy kis háromszög alakú zöldterület alakult ki. A XIX. század közepén költözött Józsefvárosba a Füvészkert, amelyet akkor még az Üllői út határolt. A századfordulón épültek fel a klinikák épületei, ám a kis háromszög alakú tér megmaradt. Itt kapott helyet az I. világháborúban hősi halált halt magyar orvosok emlékműve, amelyet 1942-ben avattak fel.

© Fotó
Képes Vasárnap/Arcanum Digitális Tudománytár

Az eddig névtelen terület immár az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma nevét viseli.

Az első magyar orvosnő

Az 1847-ben született Hugonnai Vilma már ifjú korában érdeklődött a természettudományok iránt. Mivel itthon nem tanulhattak tovább a hölgyek, 1872-ben beiratkozott a Zürichi Egyetemre, ahol hét évvel később orvosnak avatták. Egy évnyi praktizálás után 1880-ban tért haza, ám nem honosították a diplomáját ezért letette a szülésznői vizsgát és szülésznőként dolgozott. 1897-ben – amikor lehetővé tették a nőknek a felsőfokú oktatásban való részvételt – Budapesten is orvossá avatták.

 

© Fotó
wikipedia

1907-ben jelent meg A nő, mint háziorvos című műve, amelyet Fischer-Dückelmann munkája alapján dolgozott át. Az első világháború elején elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, és betegmegfigyelő állomásokat szervezett. Élete utolsó éveiben a Bíró Lajos utca 41. szám alatt lakott, amelynek emlékére tábla figyelmeztet.

© Fotó
wikipédia

„Ő volt az első magyar orvosnő, a ki szerényen és csöndben érvényesítette tudását. A szegényeket ingyen gyógyította, sőt gyakran az orvosságot is megfizette helyettük” – írta a Budapesti Hírlap 1922-ben, Hugonnai Vilma halálát követően.

Az első magyar orvosnőt a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra. Hugonnai Vilmáról a józsefvárosi Turay Ida Színház zenés történelmi játékot mutatott be 2014-ben Doktornők címmel.

© Fotó
Turay Ida Színház

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról,  a Szerdahelyi utcáról, a Dobozi utcáról, a Szentkirályi utcáról, a Dankó utcáról, a Reguly Antal utcáról, valamint a Stáhly utcáról írtunk már.

Forrás: Budapesti Hírlap/Arcanum Digitális Tudománytár, Hornyák Mária-Az első hazai (pesti) bölcsőde és Forrayné Brunszvik Júlia grófnő/OSZK, Hungaricana, Turay Ida Színház, NORI  

Rovat