A XVIII. században még Pacsirtamezőnek nevezték azt a területet, ahol most Józsefváros főtere található. A tér már akkor is központi helye volt a folyamatosan benépesülő környéknek: 1780 körül itt állították fel a Szent József plébániatemplom ősének titulált haranglábat.

A tér – amelynek legmeghatározóbb épülete a Szent József templom – 1872-ig a Templom tér nevet viselte. A templom alapkövét még 1788-ban rakták le, ám a tényleges munka csak 1797-ben kezdődött el, és még két év telt el mire az első szentmisét megtarthatták benne. 1872-ben a teret a Fővárosi Közmunkák Tanácsa átnevezte a Habsburg-házi magyar királynő után Mária Terézia térré. Az itt álló templom – csak ezt követően – 1895-re nyerte el mai formáját. Legutóbbi felújítása idén fejeződött be, amelynek során új színt kapott a homlokzat.

A Mária Terézia téren keresztül járt a második világháború végéig Budapest első normál nyomtávú villamosvonala, amellyel 1899-ben egyik irányban az Egyetem térig, a másik irányban az Orczy térig utazhattak az emberek. A tér másik jelentős épülete az 1910-16 között épült telefonközpont, amelynek alapítása Puskás Ferencnek és testvérének, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó feltalálójának köszönhető.

Ez az épületegyüttes egy beruházásnak köszönhetően hamarosan szállodaként fog működni. Ugyancsak a XX. század elején (1910-1911) épült a téren az ország egyik legnevesebb iskolája, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. Az épületben egykor gyermekvédelmi központ, sőt, óvoda is működött.

A teret 1949-ben a forradalom és szabadságharc 100 évfordulója alkalmából nevezték át Horváth Mihály térre. A Friss Újság 1949. márciusi lapszámának beszámolója szerint 14-én délután 3 órakor a kerület lakói küldöttségének jelenlétében a Mária Terézia téri Horváth Mihály emlékoszlopot, egyúttal a teret Horváth Mihály névre keresztelték át. Az 1956-os forradalom sem kímélte a teret, a templom és a környékbeli épületek is súlyos károkat szenvedtek. Hosszú évek teltek el mire 2014-ben megszépült a tér, ahol harangjáték és szökőkút is helyet kapott.

A kerület főterén rendezték a ’48-as megemlékezéseket, itt állították fel a Józsefváros karácsonyfáját, és az elmúlt években korcsolyapálya is működött a téren telente.  

Horváth Mihály, a magyar történetírás jeles alakja

Horváth Mihály 1809-ben született a Csongrád megyei Szentesen. Mindössze 5 éves volt, amikor a család Szegedre költözött. Itt végezte elemi iskoláit és a közép tanodát, később a váci papneveldében teológiát és történelmet tanult.

1831-ben pappá szentelték és előbb segédlelkészként, majd grófi családoknál nevelőként szolgált. A történelem már fiatal kora óta érdekelte, 30 éves korára pedig már elismeréseket szerzett a történeti irodalom terén. A Magyar Tudományos Akadémia 1841-ben rendes taggá választja. Három évvel később a neves bécsi Theresianumban tanított magyar nyelv és irodalmat, szabadidejében pedig a bécsi, soproni és kismartoni könyvtárakban végzett kutatómunkát. 1847-ben hatvani plébános lett, innentől Hatvani Mihály álnéven jelentek meg írásai.

A forradalom kitörését megelőzően Csanádi püspöknek nevezték ki, 1849-ben vallás és közoktatásügyi miniszter lesz. A szabadságharc leverését követően bujdosók kenyerét kénytelen enni. Tizennyolc év külföldön tartózkodást követően térhet csak haza báró Eötvös József, az Akadémia elnöke közbenjárására. A köztiszteletben álló Horváth Mihályt szegedi országgyűlési képviselővé, a Magyar Történelmi Társulat és az Akadémia második osztálya elnökévé választják.

Gazdag munkásságának jelentősebb művei Az ipar és kereskedés története Magyarországon, A magyarok története, Magyarország függetlenségi harcának története, valamint A kereszténység első százada Magyarországon. A megromlott egészségi állapota miatt 1878-ban a csehországi Karlsbadba utazott és ott is hunyt el augusztus 19-én tüdőszélhűdés következtében. A test hazaszállítását követően a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetésén részt vett Arany János is. A síremlékét Huszár Adolf és Dunaiszky László készítette.

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról,  a Szerdahelyi utcáról, a Dobozi utcáról, a Szentkirályi utcáról, a Dankó utcáról, a Reguly Antal utcáról, a Stáhly utcáról, a Brunszvik Júlia és a Hugonnai Vilma terekről, a Csepreghy utcáról, a Festetics György utcáról, valamint a Győrffy István utcáról írtunk már.

Forrás: Józsefvárosi séták, Józsefvárosi Lexikon, Friss újság, Vasárnapi Újság /Arcanum Digitális Tudománytár, Hungaricana, Magyar Életrajzi Lexikon, Hampage, Fortepan