A Teleki László tér már a XVIII. század végétől vásártérként funkcionált, erre a területre – a mai Rózsák teréig húzódva – telepítették az Erzsébet térről az állatvásárt az 1785-ben. Itt cseréltek gazdát a lábasjószágok, ezért a köznyelv Baromvásártérnek nevezte el. A hatalmas terület aztán különböző kisebb egységekre tagozódott, a Teleki térnél a ló- és marhavásárokat tartották meg, így ezt a részt 1837-ben már Ross Markt (Lóvásár) névvel tüntették fel a korabeli térképeken.

A lóvásárokat 1870-ben áttelepítették a mai Nemzeti Lovarda területére. A marhavásár azonban maradt a Telekinél, amelynek a neve így Marhavásár térre módosult. „Új utca neveket kaptunk a városi tanácstól” – írta a Fővárosi Lapok 1869. augusztus 26-án. A felsorolásban szerepel a józsefvárosi piac, amely ekkor vált hivatalosan Teleki térré.

Csaknem 30 évvel később, 1897-ben Használtcikk Piac létesült a Teleki téren. Itt zsibárusok, ószeresek, házalók versengtek a vevőkért. „A zsibárus telepre felügyelő bizottság tegnapi ülésén végre házirendet szerkesztett, a mellyel véget vet a Teleki téri kenyérharcnak. A házirend ugyanis megtiltja, hogy a zsibárusok vagy házalók a vevők után kiabáljanak, azokat magukhoz csalogassák, húzogassák és a szomszédárustól elcsalják” – írta a Budapesti Hírlap korabeli lapszáma.

A Használtcikk Piac – ahol a Bereményi Géza gyermekkori emlékeire épülő Eldorádó című kultikus film is játszódik – 1950-ben az Ecseri útra költözött. A helyét élelmiszerpiac vette át, amelyet a Józsefvárosi Önkormányzat – Kocsis Máté polgármestersége idején – saját forrásból 2014-ben újjáépített. Ugyanabban az évben a helyi lakosok bevonásával megszépült Teleki tér is, ahol helyet kapott a névadó, gróf Teleki László szobra is.

Teleki László, aki a végsőkig küzdött Magyarország függetlenségéért

1811. február 11-én született Teleki László 10 évesen elveszítette édesapját, gyámja az akkor már nagykorú féltestvére lett. Sárospataki diákévei után Nyugat-Európában folytatta tanulmányait. Hazatérvén belevetette magát a politikai életbe.

Batthyány-nyal, Kossuth-tal, Wesselényivel a reformellenzék sorait erősítette. A forradalom kitörése után Batthyány Telekit nevezte ki Magyarország párizsi követének, befolyása később az összes nyugat-európai követre kiterjedt. A szabadságharc leverését követően az emigráns politikusok keserű kenyerét ette. 1859-ben Kossuth-tal és Klapka Györggyel megalakították a Magyar Nemzeti Igazgatóságot, amely az emigráns kormány vezető szerve volt.

 

Egy évvel később Szászországban elfogták és a nemzetközi jogra fittyet hányva kiadták Ausztriának. Ferenc József 10 napi börtön után azzal a feltétellel engedte szabadon, hogy többé nem utazik külföldre és tartózkodik a politikától. Ennek ellenére az 1861-es országgyűlésen – amelyet Ferenc József hívott össze, hogy elfogadtassa a korábbi rendeleteit – képviselővé választják. Ezen szólalt volna fel – elutasítva az uralkodóval bárminemű alkut – ám a vita előestéjén öngyilkosságot követett el.

A Vasárnapi Újság korabeli lapszámában megjelent gyászhírben Jókai Mór ekképpen írt:  

Aki érti e szavak súlyát: Teleki László meghalt; az ne szégyellje könnyei hullását, mert bizony nem egy ember, hanem egy ország fájdalmát siratja abban.

Gróf Teleki Lászlót a család Nógrád megyei birtokán, Szirákon temették el. 

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról,  a Szerdahelyi utcáról, a Dobozi utcáról, a Szentkirályi utcáról, a Dankó utcáról, a Reguly Antal utcáról, a Stáhly utcáról, a Brunszvik Júlia és a Hugonnai Vilma terekről, a Csepreghy utcáról, a Festetics György utcáról, a Győrffy István utcáról, a Horváh Mihály térről, a Stróbl Alajos utcáról, a Blaha Lujza térről, a Corvin közről, a Kiss József utcáról, a Bezerédj utcáról, a Vajda Péter utcáról, a Gyulai Pál utcáról, valamint a Trefort utcáról írtunk már.

Forrás: Józsefvárosi Lexikon, Józsefvárosi séták, Pilinyi Péter- A Józsefváros története, jozsefvaros.hu, Budapesti Hírlap, Fővárosi Lapok/Arcanum Digitális Tudománytár, Magyar Életrajzi Lexikon, Fortepan, Hungaricana, egykor.hu, mnm.hu