November 15-én rendezték meg a Józsefvárosi Fidesz által életre hívott helytörténeti séták-programsorozat idei utolsó eseményét. A Baross utcai irodában Huber András köszöntötte a megjelenteket, Ludmann Mihály művészettörténész pedig a ma már nem látható, illetve az átépített épületekről tartott izgalmas előadást.
A koncepció az volt, hogy a sétákon be nem mutatható épületeket ismertessem a résztvevőkkel – mondta el lapunknak Ludmann Mihály.
Felhőkarcoló, lovarda és Ybl-bérház
Az előadáson szóba került a Fiumei úti Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) elbontott 18 szintes tornya, amely a maga 73 méteres magasságával kivívta, hogy az első hazai felhőkarcoló névvel illessék. A díszes tornyot az 1960-as években kellett visszabontani statikai problémák miatt.
A Múzeumkert környéként tett sétán is kiemelt helyen szerepelt volna az egykori Nemzeti Lovarda, illetve a Pesti Hazai Első Takarékpénztá bérháza, amennyiben ezek az épületek ma is állnának. Utóbbiban maga az építész is lakott életének utolsó húsz évében. Mindkét épület a háború során sérült meg oly mértékben, hogy azokat el kellett bontani.
A Nemzeti Lovarda helyére a Magyar Rádió Pollack Mihály téri üvegpalotája került, míg az egykori neoreneszánsz Ybl-bérház utódja egy modern irodaház lett a Baross és a Múzeum utca közötti saroktelken.
Színházak, ahogyan még nem láttuk
A lebontott és átépített impozáns épületek sora színházakkal folytatódott. Ludmann Mihály kiemelte a Nemzeti Színházat, amely története során Józsefváros két különböző helyszínén is állt, valamint az egykori Népoperát, amit ma Erkel Színházként ismerünk, de eredeti tervezői más külsővel álmodták meg.
Az első Nemzeti Színház a mai Astoriánál állt és 1875-ben kapta végleges formáját Szkalniczky Antal tervei alapján. Ezt aztán a befogadóképessége, a tűzbiztonság és világítás problémák miatt 1908-ban be kellett zárni, néhány évvel később le is kellett bontani. A Nemzeti társulata tehát átköltözött a Blaha Lujza téri Népszínház épületébe, amit viszont 1965-ben az akkori hatalom felrobbantott a metróépítés következtében felmerült statikai problémákra hivatkozva.
Ebben az időben építették át az egykori Népoperát is, amely 1911-es építésekor még teljesen más külsővel büszkélkedhetett. Az eredeti terveket Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza készítették, első előadásuk előtt pedig Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitánya csendült fel.
