Bereményi Géza, Vetró Gézaként született 1946-ban, majd kétszer is nevet változtatott. Elsőként nevelőapja után a Rózner nevet vette fel, majd a Magvető kiadónál azt javasolták neki, hogy publicisztikáihoz magyar nevet használjon, ezért felvette anyai nagyapjának családnevét, a Bereményit.

Bereményi Gézát a nagyszülei és a Teleki téri piac nevelték

Annak a nagyapjának a nevét, aki feleségével hatéves koráig a kis Gézát nevelte Józsefvárosban. Ahogy azt Bereményi sok helyen elmondta és önéletrajzi könyvében is megírta, életének első meghatározó időszakát a Teleki téren, a Teleki tér 9-es szám alatt egy szoba-konyhás lakásban töltötte.

„…a környéken mindenhol nagyon szerettek, minden ajtó nyitva volt előttem, bárkihez bemehettem.”

– emlékezett vissza.

Nagyanyja Nagybányáról jött Budapestre az I. világháború idején és munka előtt a Teleki téri piacon árulta portékáit. Itt ismerkedett meg férjével is. Nem véletlen, hogy Bereményi életében meghatározó lett a Teleki téri piac. Eldorádó című novellájában így írt:

„A piacon szombati tömeg, vásárolnak és eladnak. Megállok a kavargó felnőttek között, lócitromokon verebek ugrálnak a hőségben, a szünet nélküli lármában és büdösségében az eldobált dinnyedaraboknak, amiken legyeket látok futkosni és megtorpanni hirtelen. Valameddig állok a piacon, aztán visszafordulok. A nagyszüleim standjához akartam eljutni, de nem sikerült.”

A novella alapján készült film egyes jeleneteit is a Teleki téren forgatták.

Költözések – első munkák

A Teleki tér után a Kiss József utcában, majd később a Népszínház utca 35-ben lakott, ahová 1957-58-ban költöztek. Általános iskolába a Bezerédj utcába járt.

Bereményi 1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott magyar–olasz szakon. Utána egy évig reklám-propagandistaként dolgozott a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnál. 1970-től Cseh Tamás dalszövegeinek szerzője. 1971 és 1978 között szinkrondramaturg volt a Pannónia Filmstúdióban, miközben már önálló forgatókönyveket készített.

Bereményi, a rendező

Nemeskürty István stúdióvezető jóvoltából 1985-ben készítette első önálló játékfilmjét A tanítványok címmel. Ettől kezdve több egész estét betöltő filmet készített, valamennyit saját forgatókönyve alapján. 1995 és 1997 között a szolnoki Szigligeti Színház rendezője volt, majd 1997-től 2006-ig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetőjeként dolgozott. 2006-ban ennek a színháznak örökös tagja lett. 2012–2017 között a fővárosi Thália Színház főigazgatója, 2017-től tanácsadója.

Az író-rendező 2013-ban lett Józsefváros díszpolgára.

Fotó: Kiss Annamarie KA / Hajdú-Bihari Napló

A Magyar Copperfield

2020-ban Magyar Copperfield címmel megírta önéletrajzának első kötetét, mely életének első 18 évéről szól. Annak, aki szeretné mélyebben megismerni a művész fiatalkorát és az akkori Józsefvárost, mindenképpen érdemes fellapoznia.

Bereményi kalapja

A rendezőről a közelmúltban készült portréfilm Bereményi kalapja címmel. Papp Gábor Zsigmond filmjét mozikban is vetítették, a napokban a Duna Televízión is látható volt. Pár napig ezen a linken még megtekinthető: mediaklikk.hu/video/beremenyi-kalapja-2/

Fotó: Hírnyolc. A dokumentumfilm rendezője és Bereményi Géza.