Józsefváros a XIX. század végén rohamos fejlődésnek indult. A frissen megnyílt üzemek és műhelyek tömegével csábították a kerületbe a munkáscsaládokat. A város lakossága három évtized alatt 1880-tól 1910-ig két és félszeresére nőtt, a mai 71 ezer helyett 164 ezer ember lakott a kerületben. Az addigi földszintes, külvárosias épületek helyén egyre-másra nőttek ki az emeletes bérházak, beindult a villamoshálózat és az 1910-es évekre Józsefváros már egy igazi európai nagyváros képét mutatta.

Így nézett ki a Kálvin tér valamikor 1874 és 1882 között. A poros ponyvák alatt kereskedők árulták a portékáikat. A terület a református templom miatt kapta 1874-ben a Calvin tér nevet az akkori Heuplatz (Széna tér) helyett. Nagyjából ugyanekkor épültek meg a tér többemeletes lakó- és irodaházai is. A háttérben a Nemzeti Múzeum látható.
Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

 

Józsefváros a századfordulón

A Rákóczi úti Szent Rókus kápolna az 1890-es évek első felében. A kápolna előtti Szűz Mária szobor még 10 méterrel odébb volt. A macskaköveken konflisok csattogtak és elöl látható a lóvasút sínje is. A sugárút ekkor még Kerepesi út volt, mostani nevét 1906-ban kapta.
Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

 

A Rákóczi (Kerepesi) út a mai Astoria felől kifelé nézve 1903-ban. A képen látható két sarokház közül már egyik sem létezik. A fotós háta mögött volt egy háromemeletes épület, a földszintjén a Zrínyi kávéházzal. A helyén épült fel 1914-ben az Astoria luxusszálló, amely után az addig névtelen kereszteződés a mai nevét kapta.
Fotó: Fortepan/Saly Noémi

 

Józsefváros a századfoedulón

A Baross tér képe 1903-ban. A Keleti pályaudvart 1884-ben adták át (akkor még Központi Indóház volt a neve). Az állomást az első években még csak egy kétvágányú pálya kapcsolta az országos hálózathoz, a későbbi évtizedekben azonban újabb és újabb vágányokat építettek hozzá.
Fotó: Fortepan/Saly Noémi

 

Józsefváros a századfordulón

A Baross utca 98-Koszorú utca 32. sarok 1908-1913. körül. Ez a 14 szobás, nagy udvaros, sárga ház volt Jókai Mór és Laborfalvi Róza lakhelye 1868-tól 1882-ig. Az akkor Külső-Stáció utca 80. címen található házban később kocsma és tisztítószalon működött, majd az 1910-es évek elején lebontották.
Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Sorozatunk második részét ITT tekintheti meg.