A Wenckheim család a 18. században települt Magyarországra. A Nemzeti pártban politizáló Wenckheim Frigyes szabadkígyósi nagybirtokos az 1880-as években döntötte el, hogy pesti tartózkodásához palotát építtet Józsefvárosban. Az építkezés levezénylését Pucher Józsefre bízta, a terveket pedig korának egyik legfoglalkoztatottabb építésze, Meining Artúr szállította.

Wenkheim Frigyes gróf a Stáció és József utca (ma Baross és Reviczky utcák) sarkán egy gyönyörű kétemeletes palotát építtet, melyhez a tervek már elkészültek s tavasszal hozzá fognak az építéshez

– adták hírül a napilapok 1886. év elején.

Gróf Wenckheim Frigyes gyermekeivel. Fotó: Vasárnapi Újság

A barokk főúri lak bővelkedett a díszítőelemekben: a famunkák a józsefvárosi bútorgyártó Thék Endre üzemében készültek, a falakat Lotz Károly festményei ékesítik. Az épület végül két éven belül elkészült, és megkezdődhetett a környezete rendezése is.

Fotó: Fortepan

A palota előtt a tér közepére egy olyan négykarú kandeláber állíttassék, aminő az operaház előtt van és e körül emelkedett aszfaltjárda épül, gránitkő szegéllyel

– számolt be a Pesti Hírlap.

A gróf 1912-ben bekövetkezett halálát követően az örökösök az eladás mellett döntöttek. Hosszú évekig árulták, mígnem a főváros 1927-ben kifizette érte a 760 ezer pengős vételárat, hogy könyvtárrá alakíttassa az épületet. Az átépítést és modernizálást követően 1931-ben nyílt meg Európa egyik legszebb városi bibliotékája, Fővárosi Könyvtár néven. A könyvtárat 1946-ban nevezték el Szabó Ervin, a forradalmi munkásmozgalom teoretikusáról. A Wenckheim palota előtti tér 1954-ben kapta meg Szabó Ervin nevét.

Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Felújítás és bővítés

A könyvtár az ezredfordulóra szűkössé vált, azonban az első polgári kormány alatt – 1998 és 2001 között – jelentős állami támogatásból egy teljeskörű felújításon esett át, illetve ki is bővítették: két szomszédos épületet csatoltak hozzá. Itt kapott helyet a Sárkányos gyermekkönyvtár is.