Palotanegyed mediterrán jellegű éke, a Mikszáth tér az idők folyamán folyamatos változáson ment keresztül. A négyszögletes névtelen terület 1900-ban kapta a nevét. Abban az évben a tragikusan korán, mindössze 34 évesen elhunyt Reviczky Gyuláról, a magyar szimbolista költészet előfutáról nevezték el. A Reviczky tér 1. számú épületbe költözött Mikszáth Kálmán a népszerű író, aki ekkor már országgyűlési képviselő is volt.

„Mikor bekopogtattam Revicky téri lakásán, az erkélyen ült, élvezettel szívta virginiáját és olvasott

– írta Szilágyi Géza az Újság című lap munkatársa 1907-ben Mikszáthnál tett látogatását követően.

Fotó: BTK-PPKE

Az épületet a háború végén, 1917-ben a Sacre Coeur (Szent Szív Szerzetesnők) vették birtokba, ahol 1948-ig leánygimnáziumot működtettek, amelynek a Sophianum nevet adták. A második világháború után a Szent Szív Egylet iskoláját az államosítással ellehetetlenítették, az épület oktatási funkcióját visszakaphatta 1950-től, amikor a piaristáknak adták. 2010-ig a Budapesti Piarista Gimnázium működött a falai között, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vehette birtokba.

A Sophianum nevet visszanyerő épületbe – ahol egykor Mikszáth pipázott – az egyetem Bölcsész Kara költözött, és 2018-ban megszépült a homlokzata. Új nyílászárókat és díszkivilágítást kapott, valamint megújultak az erkélyek is.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Az épület adott otthont egy rövid ideig Irinyi János, a robbanásmentes biztonsági gyufa feltalálója gyárának. Miután Irinyi 1839-ben Pestre költözött gyufagyártó műhelyt nyitott a Nyár utcában, ahonnan a konkurencia miatt mennie kellett. Ekkor tette át a székhelyét az Ősz és József utca (ma Szentkirályi és Krúdy Gyula utca) sarkán álló házba. Ennek emlékét tábla is őrzi.

Fotó: Fortepan

Az író egészalakos szobra, Kocsis András alkotása, 1961-ben került a Mikszáth térre, ahol korábban Kovács Ferenc Olvasó lány című szobra állt.