A mai kor embere nem is gondolná, de a XIX. század derekán egy kis patak, a Rákos árok szelte ketté a mai Gutenberg teret. A rohamos fejlődésnek indult pesti külváros – akkor még szinte minden külvárosnak számított, ami Pest város falain kívül esett – ezen árkát az építkezések miatt temették be. A környék egyik legforgalmasabb kelet-nyugati irányú útját, a Téglaégető utat (mai Bródy Sándor utca) 1846-ban az ott lakók kérésére Magyarország első nádora, a 22 évesen elhunyt Habsburg-Lotaringiai Sándor Lipót után Főherceg Sándor utcára nevezték át, a keleti végén lévő terecske pedig a Főherceg Sándor tér nevet kapta. Az egyik legöregebb ma is álló épület, ami a térre néz, az Országos Rabbiképző Intézet – ma egyetem –, amely 1877-ben épült fel mór stílusban.
Fotó: Fortepan
A nyomdászok bérháza
A tér ikonikus házát, a Gutenberg Otthont, a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők építtették, és 1907-ben készül el. A történet szerint a nyomdászok arra számítottak, hogy a Nagykörút nyomvonala itt lesz kijelölve, így a telkük értéknövelésével jelentős haszonhoz jutottak volna, ám végül nem így történt, ezért bérházépítésbe fogtak.
Fotó: Hírnyolc
A szecessziós épületben – ahol főként nyomdászok leltek otthonra – lakott a kor neves építésze, Lechner Ödön is utolsó éveiben, illetve Vágó József a ház tervezője, később pedig Mándy Iván író, akinek Csutak könyvsorozata nagy népszerűségnek örvend az ifjúság körében.
Orvosszobor és kupolás palota
A tér központi helyén áll Fodor József orvos szobra, aki elsőként mutatta ki a vér baktériumölő anyagait.
Fotó: Fortepan
Az Országos Közegészségügyi Egyesület hálából bronz mellszobrot állíttatott „Közegészségügyünk első apostolának” felirattal. A térre néz Köves-Gyüri lovag Freystadtler Jenő pasa 1927-ben épült bérpalotája is. A tulajdonos Freystadtler Jenő bankár a történet szerint a lovagi címét vásárolta, a pasa címet pedig barátjától, a perzsa sahtól kapta. A palota kupolákkal díszített tetőzetét – ami a XX. században megsérült – egyszerűbbre cserélték, amivel sokat veszített a pompás épület is a varázsából.
A Főherceg Sándor tér átnevezésére a második világháború lezárultával többször tettek kísérletet, míg végül 1946 júliusában a Közmunkák Tanácsa engedélyezte, hogy Gutenberg térré nevezzék át.
Fotó: Fortepan
Látványosan megszépült a múlt évtizedben
A kis tér több alkalommal is megújult, a legátfogóbb felújítás a 2010-es években – Kocsis Máté polgármestersége alatt – zajlott, ekkor az Európa Belvárosa program keretében megszépült a játszótér, valamint két ütemben díszburkolatot kaptak a teret övező utcaszakaszok, illetve lezárták az autósforgalom elől a tér nyugati szakaszát.
Fotó: Hírnyolc
Emellett modern gyermekorvosi rendelőt és rendőrségi irodát is kialakítottak itt.
