Pest város a falait kinőve a XVIII. században egyre nagyobb számban telepedtek le lakosok a mai Józsefváros helyén, amit akkoriban Pacsirtamezőnek neveztek. Az 1700-as évek elején a mai Rákóczi térnél Téglavető működött, az oda vezető utat pedig előbb Téglaégető útnak nevezték el, később a város itteni majorja okán Major utcaként lett ismeretes. Az út egyik legnagyobb épülete a Kőszáli Zergéhez címzett fogadó volt, ami a mai Horánszky utca sarkánál állt.

Fotó: Wikipedia

A közterület 1846-ban az ott lakók kérésére Magyarország első nádora, a 22 évesen elhunyt Habsburg-Lotaringiai Sándor Lipót után a Főherceg Sándor utca nevet kapta.

„A Major utca elnevezés egészen 1846. augusztus 8-ig használatos volt, ekkor azonban az ottani lakósok kérésére a Főherceg Sándor-utca nevet kapta”

– áll a városi tanács ülésének jegyzőkönyvében.

Paloták sora

Ekkorra azonban a város egyik legnépszerűbb helyévé nőtte ki magát: itt épült fel Pollack Mihály tervei alapján a kulturális élet egyik legfontosabb épülete a Magyar Nemzeti Múzeum, a 20 ezer forintos bankjegy hátoldalán is látható régi képviselőház, valamint paloták sora, amelynek köszönhetően méltán vált a környék Palotanegyeddé, avagy Mágnásnegyeddé.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Írók, költők művészek

A múzeum, mint a kultúra fellegvára, vonzotta környékre az írókat, költőket, művészeket és a különféle tudományok jeles alakjait. Szinte minden ház oldalán látható valamely jelesünk emléktáblája. Itt lakott mások mellett Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője, Gyulai Pál író, Kádár Béla festő, Melis László hegedűművész, B. Kopp Mária szobrász, Rockenbauer Pál, a magyar természetfilmezés egyik megteremtője és nem utolsósorban Bródy Sándor is, akinek nevét ma is viseli az utca.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Az első ’56-os lövések

De visszatérve az utca történetére: az első világháborút követően a politikai helyzet miatt terhessé vált a Főherceg Sándor név, amely 1918-tól egyszerűen csak Sándor utcává vált. Ez a változat azonban nem volt hosszú életű, nem sokkal később ismét Főherceg Sándor néven illették. Itt alakították ki a Magyar Rádió legendás épületegyüttesét is az 5–7. szám alatt. Itt dördültek el az 1956-os forradalom első lövései is, az akkor éppen 10 éve Bródy Sándor nevét viselő utcában.

Fotó: Fortepan/Nagy Gyula

A rádió egykori épülettömbje az elmúlt években került a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kezelésébe, amely az ikonikus 5–7-es számú épülettömb műemléki homlokzatát megtartva kollégiumot alakít ki a területen.

A bohém író

A legnevesebb fővárosi lapoknál dolgozott újságíróként Bródy Sándor, de színdarabjai is népszerűek voltak. Legismertebb novelláskötete a Nyomor, legjobb drámája A dada, legsikeresebb regénye pedig A nap lovagja.

Fotó: Wikipedia

A legendásan jóképű Bródy az irodalmi társaságok központi alakja volt. Rosenfeld Bellától (írói nevén Fehér Judit) négy, Hunyadi Margit színésznőtől pedig egy gyereke született. Józsefvárosban több helyen is lakott: a Mária, a Főherceg Sándor, illetve a Salétrom utcában.