A XVIII. század elején még az Orczy birtok határát jelezte, talán ezért is tüntették fel egy 1837-es térképen németesen Arczy Gasse néven. A kiegyezést követően a közterületek nevében is elindult egy magyarosítási hullám, amikor a köztemető irányába tartó közterület a Temető utca nevet kapta.
Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc
Ezt az általánosnak mondható elnevezést azonban nem viselte sokáig. 1872-ben a Fővárosi Közmunkatanács döntése nyomán Dugonics András emlékezetére Dugonics utcának nevezik el.
A környék fokozatos beépülte szülte igény kielégítésére 1912-ben elemi iskolát építettek a Dugonics utcába.
Fotó: Fortepan
Az épületnek a mai napig sikerült megtartania oktatási funkcióját: az intézmény ma a Kövessi Erzsébet Baptista Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium nevet viseli. Falán tábla őrzi Dugonics András emlékét.
Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc
Dugonics András, a névadó
Az 1740-ben született Dugonics András pappá szentelését követően költészetet, szónoklattant és matematikát is tanított. Már egészen fiatalon, alig húszévesen megcsillogtatta írói tehetségét: színdarabot írt, illetve fordítással is foglakozott. Lefordította a Trója veszedelmét, valamint neki köszönhetően jelenetek meg magyarul Vergilius, Sallustius és Ovidius művei.
Fotó: Wikipedia
A németesítési törekvésekkel dacolva írta meg az első magyar nyelvű matematika tankönyvet: sőt, a mai matematikai alapszókincsünk jelentős részben nyelvújító munkájának köszönhető. Fő művének ugyanakkor a legtöbben az Etelka című regényt tartják, amelyet az első magyar regényként tartanak számon.
