De ne rohanjunk előre. Kezdjük a legelején. 2018 óta április 30-án ünnepeljük A magyar film napját. Nem véletlenül: 1901. április 30-án mutatták be Zsitkovszky Béla és Pekár Gyula alkotását, A táncz című ismeretterjesztő filmet, mely az első megrendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó mozgóképünk volt. A fekete-fehér magyar némafilm az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született.
Az Uránia…
Az Uránia kezdetekben még nem moziként működött. A Millennium évében, 1896-ban nyitott meg Caprice Orfeum néven. Volt tudományos előadások helyszíne és működött benne vívóterem is. A mulató csillaga hamarosan leáldozott, és 1899-ben bérbe vette az épületet az Uránia Ismeretterjesztő Társaság, amely Uránia Tudományos Színház néven tartott ott előadásokat, esteket, felolvasásokat. Ezután került oda álló és mozgó képek vetítésére alkalmas berendezés is, melyen 1901-ben levetítették az első magyar némafilmet.
Az Uránia mozgószínházként 1916-ban kezdett működni. A német UFA filmgyár 1930-ban szerezte meg a működtetés jogait, a II. világháború után pedig a Szovexport üzemeltette, míg át nem vette a magyar állam.
Az épület állapota a háborúkban és az 1956-os forradalomban leromlott, de 2002-ben az eredeti terveknek megfelelően újították fel, emellett pedig kialakítottak két kamaratermet is.
Budapest, a mozik városa
Egy időben azt mondták: Budapest már nem a kávéházak városa, hanem a moziké. Magyarországon 1906-ra tehetőek a ténylegesen moziként üzemelő épületek létrejötte és 1909-re ezekből már 46 volt. 1913-ban pedig már 114, Budapesten ekkor közel egymillióan éltek. A négymilliós Berlinben ebben az időben 260 mozi volt.
A józsefvárosiak is hamar belecsöppentek a magyar mozgókép, a magyar film történetébe.
Józsefvárosi „mozgók”
A mai József körút 63. szám alatti épületben már az 1910-es években mozi működött Bodográf néven. A mozi kéttermes volt, két keskeny, hosszú úgynevezett “csőmozi”. A filmszínház a 40-es években Baross mozgó néven várta a nagyérdeműt, az államosítás után pedig a Bányász nevet kapta.
Fotó: Fortepan/Főfotó
A mozit a 60-as évek végén felújították, a rendszerváltás után a Graffiti nevet kapta. A Bodográf befogadóképessége 640 fő volt, de 1942-44 között már Baross mozi lett a neve, 1945-től azonban ismét Bodográf néven működött.
A Kálvária tér 7-ben levő mozi neve az 1910-es címjegyzék szerint Kálvária Téri Mozgó volt. 1913 augusztus 13-án avatták fel az új helyet, ami színház és mozi is volt egyben. A színház neve Józsefvárosi Színpad lett. Moziként pedig úgy nevezték, Népotthon Mozgó.
A Népotthon Mozgó 1926-ban nevet váltott, ettől kezdve Józsefvárosi Filmszínház néven működött a Kálvária tér 6-ban. 1945-ben az üzemeltetést a Független Kisgazdapárt vette át, ekkortól József Attila Mozi néven. A mozi utolsó napja 1971. október 20-ra esett.
A kerületben még több más mozi is működött, így többek közt az Alfa, a Capistol, a Csokonai, a Nap, a Savoy, az Otthon, az Omnia…
Fotó: Fortepan
A Corvin Mozi tavaly lett 100 éves. A két világháború közötti időszakban két nagy változás következett be a mozik életében: megjelent és villámgyorsan elterjedt a hangosfilm, emellett a moziépítészet is fejlődött. Az új, hangos technika beszerzése vízválasztó lett, a kevésbé jövedelmező filmszínházak nagy része ugyanis bezárt, mert nem tudta finanszírozni az új típusú mozgóképek vetítéséhez szükséges eszközök beszerzését.
A korszak másik eredménye a moziépítészet fejlődése volt. Az 1920-as évek végére több száz fős nézőtérrel ellátott filmpaloták jöttek létre. Kiváló példaként nyitotta meg kapuit 1922-ben a Corvin. A Nagykörút fokozatos kiépülése során már csak egy telek volt beépítetlen: a József körút és az Üllői út sarkán található Gschwindt-féle telek, mely korábban a névadó szeszgyárnak, majd tenisz és jégpályának adott otthont. Az üresen álló területre Bauer Emil egyedi megoldású, egységes arculatú bérház-mozi együttest tervezett. A lakóházak patkó alakban, mintegy kulisszaként fogják közre az önálló filmpalotát.
Sok fontos film forgott…
De nem csak a mozik, hanem a filmek is meghatározóak a kerület életében. Forgatott itt többek között itt Szomjas György, Bereményi Géza… Nemes Jeles László Józsefvárosban készítette a Napszállta című filmjét, a Sorstalanság nyitójelenete a Lőrinc pap téren játszódik, a Valami Amerika harmadik részéhez többek közt a Keleti pályaudvarnál, Mészáros Márta 2017-es Aurora Borealis – Északi fény című játékfilmjéhez a Golgota téren is vettek fel jeleneteket.
2006-ban a Szabadság, szerelem című filmdrámában szétlövik a Pollack Mihály téren álló Magyar Rádió épületét. Liza, a rókatündér címszereplője a Mátyás téri Magda-udvarban lakik.
… és forog a kerületben
És hogy a végén visszatérjünk írásunk legelső mondatához, az egyik legújabb magyar filmben is feltűnnek józsefvárosi szálak. Ugyanis a Koltai Lajos rendezésében készülő Semmelweis című filmben feltűnik a Pollack Mihály tér és a Reviczky utca, de forgatási helyszínül szolgált a SOTE Anatómiai Intézete, a Szabó Ervin Könyvtár, a Bródy Sándor utca, a Szentkirályi utca is.
Józsefvárosi helyszínek is felbukkannak a Semmelweis-film előzetesében
Józsefváros eklektikussága okán kedvelt forgatási helyszín nemcsak hazai, hanem nemzetközi produkciók számára is. A sok forgatás sokszor több bosszúságot is okoz a helyi lakosoknak, de azért mindig jó felfedezni kerületünket egy-egy alkotásban.
Filmek A magyar film napja alkalmából
Egy hetes filmmaratonnal ünnepli közmédia A magyar film napját, melynek alkalmából különböző évtizedek legemlékezetesebb hazai alkotásai kerülnek műsorra. Szinte valamennyi műfaj képviselteti magát és nemcsak a játék-és művészfilmek kedvelőire, hanem a rajzfilm rajongókra is gondolnak a csatornák.
Egész hétvégén, azaz április 29-én és 30-án a közelmúlt magyar filmalkotásaival várják a nézőket a Cinema City mozikban (Józsefvárosban az Arénában). Jegyár egységesen, az április 29-én és 30-án műsorra tűzött magyar filmekre 1.650 Ft.
Egész napos magyar filmmaratonnal készül az Uránia Nemzeti Filmszínház is, részletes program itt.
Fotó: Uránia Filmszínház
A Corvinban a közelmúltban felújított filmekből készülünk válogatással, a Tabánban a nemrég bemutatott magyar sikerfilmek peregnek – a Kinóban pedig olyan alkotásokat vetítünk, amelyeket nagyvásznon elvétve, rövid ideig, vagy egyáltalán nem lehetett látni, részletes program itt.
