A mai Százados negyed területén a XIX. század elején még egymást érték a városi haszonbéres földek, amelyeken a vállalkozó kedvű polgárok járadék fejében gazdálkodhattak. Az ott álló Pékerdőt az ezernyolcszázas évek második felében – Budapest egyesítésekor – parcellázták fel.

„A közmunkatanács a X. kerületi elöljáróság egy régebbi kérvénye folytán s újabb parcellázások következtében több névtelen utcának nevet adott: a központi (Keleti) pályaudvarhoz közel a Köztemető útról benyúló utca a Juranics nevet kapta”

– írta a Pesti Napló 1884-ben. A közterületet feltehetően Juranics Lőrinc szigetvári hős után nevezték el.

Fotó: Hogyan történt

A Százados negyed ekkor még Kőbányához tartozott, s csak 1950-ben, Nagy-Budapest létrejöttekor került át Józsefvároshoz. A Juranics utca és a Százados utca sarkán 1909. augusztus 24-én nyitott meg a Fővárosi Kenyérgyár. A modern közintézményben nagy hangsúlyt fektettek a tisztaságra. A dolgozóknak a munka megkezdése előtt például meg kellett fürödniük a gyár fürdőházában, és a munkaruha tisztaságára is odafigyeltek.

Fotó: blogspot.hu

A kenyérgyárat végül 2009-ben bontották le, helyén irodakomplexum épül.

A Juranics utca és a Kerepesi út határolja az 1911-1913 között létrehozott Százados úti művésztelepet, amely számos művésznek ad otthont a mai napig. Itt élt és alkotott mások mellett Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Czigány Dezső, Medgyessy Ferenc, illetve Bohus Zoltán is.

A Juranics utca másik oldalára az I. világháborút követő lakásínség miatt 1921-ben lakótelepet építettek, amelynek Juranics utcai állami lakótelep volt a neve, ma pedig Stróbl Alajos utcai lakótelepként ismert. A Juranics utcát 1933-ban keresztelték át Stróbl Alajos utcára.

Stróbl Alajos, a szobrászgéniusz

Stróbl Alajos két jelentős műve is látható Józsefvárosban: a Múzeumkertben áll Arany János-szobra, illetve a Rókus kórház előtt Semmelweis-szobra.

Fotó: Budapest Fváros Levéltára / Fortepan

Neki köszönhetően menekült meg a Kálvária tér rendezése miatt pusztulásra ítélt barokk kálvária is, amelyet növendékeivel darabjaira szedett és műtermében, az Epreskertben építette fel újra.