A nyilasok börtönét is megjárt Mindszenty Józsefet 1946-ban nevezték ki bíborosnak. S mivel – egyebek mellett – felszólalt a kereszténydemokráciáért, és elítélte a kommunisták egyházromboló tevékenységét, hamar a bolsevikok ellenségévé vált. 1948. december 26-án koholt vádak alapján ­– hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés – elfogták és miután válogatott kínzásokkal (többek között verés, alvásmegvonás), illetve pszichotróp anyagokkal kicsikarták belőle a beismerő vallomását életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.

A leghosszabb ideig, mintegy öt évig (1949. szeptember 27-e és 1954. május 13-a között) a Conti utca 41. szám alatti AVH börtönben raboskodott. Itt gyakorlatilag „végig lakta” a fűtetlen, penészes, dohos épületet. Itt-tartózkodása első állomása egy sarokcella volt, amelynek apró, rácsos ablakából azt is láthatta, ahogyan kivégzik Rajk Lászlót és társait. A hajnali ötkor felébresztett raboknak úgy kellett aludniuk, hogy az őr bármikor benézett a vasalt cellaajtón lévő nyíláson, láthassa az arcukat és kezüket.

A takarókon gyakran osztozniuk kellett a raboknak az atkákkal, bogarakkal. Mindszentyt gyakran megaláztatásoknak, gúnyolódásoknak tették ki, a misézést gyakran megtiltották neki. A szabad eget pedig mindössze azon a szűk udvaron láthatta, ahová délután négy és öt között – két kegyetlen őr kíséretében – tehetett 12 kört.

A bíborost folyamatosan átköltöztették: csak az első hónapban 8 cellát járt meg. Itt töltött fogsága végére 82-ről 44 kilóra fogyott le.

Fotó: Baranyai Attila/hirnyolc.hu

Az egykori börtön melletti kis tér 2015 óta Mindszenty bíboros nevét viseli. A térre 2017-ben került Mindszenty egészalakos szobra is, amely Hermann Zsolt alkotása. Az alkotást a felavatásakor Erdő Péter áldotta meg.