„Szinte beláthatatlan az a kor, amelyet a 250 éves ELTE Füvészkert megélt, amely összeforrt Magyarország történetével, eseményeivel. Átélte hazánk viharos századait, a háborúkat, amiért külön köszönet jár azoknak, akik mindezektől megvédték” – emelte ki az évforduló alkalmából nyílt kiállítás megnyitóján Orlóci László, a Füvészkert igazgatója.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A tárlat a kertben, illetve a központi épület (a kastély) földszinti, illetve első emeletén mutatja be tablókon, relikviákon, régiségeken, kordokumentumokon keresztül – 2022. május 30-ig – a Füvészkert történetét.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A megnyitót követően Orlóci László vezette körbe a Füvészkertben az ünnepségre szép számban érkezőket, majd Borhy Lászlóval, az ELTE rektorával emlékfát ültettek az évforduló alkalmából.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Papp László szerkesztésében gazdagon illusztrált kötet is megjelent, a könyv szerzői – Isépy István, Papp László és Priszter Szaniszló – külön fejezetekben mutatják be a Füvészkert gyűjteményeit, az olvasók megismerkedhetnek a kert műemléképületeivel, valamint oktatási, kutatási, természetvédelmi, ismeretterjesztési feladataival is. A szerzők a kötetben külön részt szentelnek a Pál utcai fiúk füvészkerti vonatkozásainak.

A Füvészkert története

Az ELTE Füvészkertet, hazánk első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapították. A kert eredetileg az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de a területén hamar helyet kaptak a különleges hazai és trópusi növények. Néhány évig a Fővárosi Állat- és Növénykert első állatait is a kertben helyezték el.

A Füvészkertet ezt követően több alkalommal átköltöztették, az intézmény 170 éve foglalhatta el a jelenlegi helyét Józsefvárosban. Egyesek szerint a Füvészkert irodaépületének helyén állt Mátyás király vadászkastélya, amelyet II. Lajos és később török basák is laktak.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A Füvészkert legidősebb fái között tartják számon a közel 250 éves sajmeggyet és a 200 év körüli páfrányfenyőket. Híres, különleges növényei közé tartoznak az amazonasi óriás-tündérrózsák, a növények először nyíló példányait 1894-ben hercegek és miniszterek feleségei látogatták meg.

A kert romantikus építményei, tavai Molnár Ferenc tolla által váltak halhatatlanná. A Pál utcai fiúk: Boka, Csónakos és Nemecsek itt rejtőzött el a vörösingesek elől. A regényből ismert harang a mai napig megkondul zárás előtt. Nemecsek Ernőt egy szobor is megörökíti.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A virágkor

A kert a 19. század végén élte virágkorát, csaknem 10 hektáros területén 12 ezer növényfaj és változata élt. A kiegyezést követően a növekvő számú lakosságnak megfelelő orvosi ellátásra volt szüksége, amit újabb klinikaépületek építésével kívánt megoldani a város. Az építkezés miatt a kert területe egyharmadára zsugorodott, látványos kertrészletei: a tavak, a műrom és a növénygyűjteményének egy része is megsemmisült.

A kert történetének mélypontját a második világháború hozta el, amikor lebombázták üvegházait, és a megmaradt trópusi gyűjteményei megfagytak.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Napjainkban…

Jelenleg több mint 8 ezerre tehető a növényfajok és változataik száma. A Füvészkert több évszázados kapcsolatrendszere révén minden kontinensről fel tud vonultatni növényérdekességeket. Több mint 300 nemzetközi vörös listás és ugyanennyi hazánkban is védett növényfaj található meg a területén.

2011-ben a Füvészkert területe az 5,5 hektáros gödi Huzella-kerttel egészült ki. 2017-ben megalakult a FűFa-tankert, melyben az óvodások és kisiskolások kertészeti foglalkozásai és nyári táborai zajlanak. A Füvészkert 1960 óta országosan védett, 2005-ben pedig elnyerte a Magyar Örökség Díjat. 2006-ban a kert és védett épületei is kulturális örökségvédelem alá kerültek.