Az 1890-es évekre a kerületek ügyes-bajos dolgait intéző és egyre több feladattal terhelt elöljáróságok a széttagoltság és a szűkös hely miatt sorra nyújtották be az igényt egy új, modern épületre. Józsefváros elöljárósága nem késlekedett, s így a kerületek közül másodikként lelhetett új otthonra. A Baross utcában három (ekkor még beépített) telket vett a főváros ebből a célból. Egy elképzelés szerint itt lett volna a kerületi rendőrkapitányság is, egy másik – takarékossági szempontokból – született terv pedig arról szólt, hogy a meglévő épületekre húzzanak rá még egy szintet. Szerencsére ez utóbbit elvetették, a 63., 65. és 67. házszámú telkek házait lebontották a Hunyady (ma Vajdahunyad) utcát pedig kivezették a Baross utcáig, s megkezdődhetett az új immár három homlokzatos hivatal építése.

Az épület éke a homlokzati szoborcsoport

Az Építő-Ipar című korabeli szaklap leírása szerint a pincében a központi fűtés gépháza, irattár, raktárak, illetve népkonyha és munkásotthon kapott helyet.

Fotó: Építő Ipar 1899/Arcanum Digitális Tudománytár

A földszint Baross utcai szakaszára üzlethelyiségek kerültek, a többi részre hivatali helyiségeket, illetve két szolgalakást alakítottak ki. Az első emeletre került az elöljáróság és az anyakönyvi hivatal, amely közösen használta a legimpozánsabb – esküvőknek is helyet biztosító – nagytermet. A második emeleten a városbíróság, a pénztár és az adó-számviteli osztály osztozott. A világítást pedig ekkor még légszesszel oldották meg.

Az elöljáróság legnagyobb éke, ami a középület jelleget is kidomborítja a homlokzatot záró oromban elhelyezett Mátrai Lajos György-mintázta szoborcsoport. Az alakok a közigazgatósági hatóság működési körét jelképezi: a közoktatást, a közegészségügyet a közélelmezést és vásárügyet, az ipart és a közjótékonyságot, valamint a szegényügyet. Az építkezés 1898-ban fejeződött be, s az év szeptemberében már itt tartotta ülését a kerületi választmány.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Már 1914-ben igény volt a bővítésére

Az épület a századfordulót követően olyannyira megtelt, hogy 1914-re megfogalmazódott az igény egy újabb, harmadik emelet ráépítésére. Bárczy István akkori polgármester a bizottsági tagoknak februárban megígérte, hogy még abban az évben elkészül az újabb szint. A terveket azonban keresztülhúzta az első világháború. A megvalósítás 1940-ben került újra napirendre, ekkor hagyták jóvá a beruházást. Az Újság című korabeli lap azt írta, hogy az emeletráépítés mellett a díszteremből kisebb szobákat alakítanak ki, illetve lifttel szerelik fel. Az építkezés 1942-ben valósult meg.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Az anyakönyvi osztály az egyik legforgalmasabb

A második világháború után az előljáróságot a tanács váltotta fel, ennek megfelelően 1950-ben a hivatalt átkeresztelték tanácsháznak, majd a rendszerváltozást követően megszűnt a tanácsrendszer és helyette Polgármesteri Hivatal elnevezés lépett életbe. Az épület a kerületek között az egyik legforgalmasabb hivatala, kiváltképpen az anyakönyvi osztály, hiszen a kerületben koncentráltan van jelen több szülészeti klinika, így jelentős számú újszülött első iratai is itt készültek.